Mit érdemes tudni a házilag készült arcmaszkokról?

Mit mondanak a kutatók és az egészségügyi dolgozók a házi készítésű védőfelszerelésről? Gyakorlatilag nem lehet már olyan zugot találni az interneten, ahol ne volna képes vagy videós készítési útmutató, szabásminta, felhasználható textíliák, vagy legalább egy pontokba szedett érvrendszer a maszk mellett vagy épp ellene – számolt be a nationalgeographic.com.

A The Lancet szakfolyóiratban (a világ egyik legnagyobb orvosi szaklapja) megjelent tanulmány szerint a koronavírus a textil felületen egy napig, míg a sebészi maszkok felületén akár egy hétig is fertőzőképes maradhat. A WHO álláspontja az, hogy aki nem beteg, annak nem kell maszkot hordania, és ezt az álláspontot tükrözik az egyes országok egészségügyi hatóságainak ajánlásai is a legtöbb esetben.

Egy 2013-as angol kutatásban számos különféle, hétköznapi anyagot teszteltek le, abban a tekintetben, hogy mennyire alkalmasak a kórokozók elleni szűrőnek. Olyasmik voltak a vizsgált anyagok, mint pamutpóló, konyharuha, párnahuzat és porszívó porzsákja, a teszthez egy baktérium és egy vírus szolgált alanyként. Bár mindegyik anyag jobban védett a semminél, egy sem érte el a gyári készítésű sebészi maszkok szintjét. A gyári sebészi maszk háromszor annyi kórokozót és kétszer annyi nagycseppes folyadékot (pl. köhögésből származó) szűrt meg, mint a házi maszkok. Azonban, amint azt az egyik szerző, a Cambridge-i Egyetem mikrobiológusa, Anna Davies elmondta, a házi maszk is kiszűrte a kórokozók egy részét.

Egy másik, 2015-ben készült tanulmány további kétségeket ébresztett. E kutatásban vietnámi egészségügyi dolgozókat teszteltek házi készítésű textil maszkokkal, és arra jutottak, hogy a textil maszkosak több légúti fertőzést kaptak el, mint a szabvány sebészi maszkot viselők. A labortesztek alapján a sebészi maszk 44 százalék, a textil maszk 97 százalék részecskét engedett át. Gyenge pontja a kutatásnak az, hogy azt nem vizsgálták, hogy maszk nélkül mi lett volna ez esetben a helyzet, és a vizsgálat csak a nagy fertőzési kockázatnak kitett egészségügyi dolgozókra vonatkozott.

Bár a textil maszkok távolról sem tökéletesek, abban azért segítenek, hogy az ember az orrából és szájából áradó vírusokkal ne fertőzze meg oly könnyen a környezetét, így elméletileg képesek lassítani a járvány terjedését. Egy, április 2-án a Nature Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a sebészi maszk igen hatékonyan akadályozta meg a betegekből kiáradó szezonális náthát okozó (nem a mostani járványt okozót vizsgálták!) koronavírusok és influenzavírusok szabadba jutását mind cseppeken, mind aeroszolként, s ezzel azt is, hogy másokat megfertőzzenek.

Mindezen eredményektől függetlenül Anna Davies azt írta a kutatási eredményük összefoglalójában, hogy a távolságtartás, a rendszeres és alapos kézmosás, és az, hogy nem érintjük meg az arcunkat, még mindig sokkal hatékonyabb védelmet biztosít, és a házi készítésű maszk, bár a semminél jobb, csupán egy utolsó mentsvár lehet, ahová az elkerülhetetlen fertőzések elől elbújhatunk.

Mi a helyzet a speciális szűrős orvosi maszkokkal és a lélegeztető gépekkel?

A betegekkel kapcsolatban álló egészségügyi személyzetet különösen óvni kell, náluk elengedhetetlen, hogy megfelelő szűrőkapacitású professzionális maszkokat használjanak. Ilyen a sokat emlegetett N95 részecskeszűrős maszk is, amelybe csupán a szűrőn keresztül juthat be levegő. Mivel az egészségügy sem dúskál a maszkokban, sem itthon, sem más országokban, ezért az általuk használható, nagy biztonságot adó szűrők elkészítésében is „házi barkács” ötletekkel rukkoltak elő az orvosi csapatok. A Bostoni Gyerekkórházban dolgozó Brianna Slatnick sebész-feltaláló vezette azt a csapatot, amelynek orvos és orvostechnikai szakember tagjai először videokonferencia segítségével ötleteltek, majd egy nagy termet vettek igénybe, ahol egymástól kellő távolságban tudták a megbeszélt alapanyagokból a védőfelszerelést összeállítani, majd később ezeket tesztelték is, s megszületett a prototípus. A közzé tett bemutató videókat követően már világszerte sokan elkészítették az olcsó (3 dollárnyi alapanyagból készülő) és az N95-tel azonos hatékonyságú, szűrős orvosi maszkokat.
Köztudott, hogy a járvány által legjobban sújtott területeken nemcsak a védőfelszerelésből van hiány, hanem a lélegeztető gépekből is. Már erre is vannak ötletek, a hiány pótlását többféle módon is igyekeznek megoldani. Egy floridai kutató, Samsun Lampotang szintén igen olcsó, hétköznapi alkatrészeket használva, mindössze 250 dolláros alapanyagáron olyan eszközt mutatott be, amelynek elkészítését szintén nyilvánosságra hozta. A készüléket mesterséges körülmények közt 3 hétig, folyamatos működéssel tesztelni kell, ez az az idő ugyanis, amíg egy koronavírusos beteg rászorulhat a lélegeztető gép segítségére.

Kérdés csupán az, hogy lesz-e elég idő a tesztelésre, mielőtt a kórházak kifogynak a szabad lélegeztető gépekből…