Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Tudomány

A WHO koronavírus elleni vakcinajelöltjei

2020.04.09.MTA
National Geographic Magyarország

A WHO 2020. április 4-én közzétett egy 62 jelöltből álló listát az új koronavírus ellen készülő vakcinákról.

Forrás: Getty Images

A vakcinajelöltek különféle működési elveken alapulnak, és a fejlesztés, valamint a klinikai vizsgálatok más és más stádiumában vannak. A lista értelmezésére Falus András immunológus akadémikust kérte fel az mta.hu.

A klinikai vizsgálatok fázisai
A gyógyszerek és a védőoltások (vakcinák) forgalomba hozataluk előtt számos kísérleti, illetve vizsgálati fázison esnek át.

Preklinikai fázis – A vakcinafejlesztés minden olyan lépése idetartozik, amely nem érint emberi vizsgálati alanyokat, a várható hatás modellezésétől az állatkísérletekig.
Klinikai fázis I. – Az új vakcinát első alkalommal próbálják ki egészséges önkéntes embereken, és az esetleges káros mellékhatásokat vizsgálják.
Klinikai fázis II. – Itt már egy konkrét, kis létszámú betegcsoporton vizsgálják, hogy az adott védőoltás valóban hatásos-e, továbbá igyekeznek megállapítani az optimális adagolás mértékét.
Klinikai fázis III. – Ebben a fázisban nagyobb számú betegen vizsgálják a készítmény biztonságos alkalmazhatóságát, a hatásosságot, követik az esetleges mellékhatásokat, és összehasonlító vizsgálatokat végeznek más készítményekkel. A vakcinát biztonsági okokból a bevezetést követően még két évig figyelni kell.
Forgalomba hozatal – Ha a vakcina kiállta az eddigi próbákat, a fejlesztők megkezdhetik a forgalomba hozatal engedélyeztetését a megfelelő hatóságoknál.
Klinikai fázis IV. – A már forgalomba került vakcinát/gyógyszert összehasonlítják más készítményekkel, vizsgálják a hosszú távú hatásosságot és biztonságosságot, a költséghatékonyságot, valamint az esetlegesen fellépő ritka mellékhatásokat.

A WHO az április 4-én kiadott listájában 62 potenciális védőoltást sorol fel az új típusú koronavírus ellen, melyek közül kettő a klinikai fázis I. stádiumában van, vagyis már egészséges önkénteseken tesztelik a biztonságosságukat.

Védőoltási stratégiák
A vakcinák működése azon alapul, hogy az oltóanyag megmutat valamit az immunrendszernek a kórokozóból, ami segít felkészülni az esetleges későbbi, konkrét fertőzésre. Ez a „valami” azonban sokféle lehet. Lássuk hát a lehetőségeket Ferenci Tamás: Védőoltásokról a tények alapján című összeállítása nyomán!

Élő attenuált (legyengített) vírust tartalmazó vakcina – ilyen a kanyaró, mumpsz, rubeola (MMR) vakcina vagy a szájon át alkalmazandó gyermekbénulás-ellenes oltás (OPV, Sabin-cseppek). Ezek általában erős immunitást adnak, adjuválást (a természetes immunitást emelő anyagot) sem igényelnek, ám állandó kockázatot jelent, hogy néhány oltottban még a legyengített vakcina is betegséget vált ki. Az új koronavírus esetében a Codagenix és a Serum Institute of India megkezdte a kísérleteket egy élő gyengített oltás előállítására.
Inaktivált vakcina – az influenza elleni védőoltások klasszikus megoldása. A teljes vírust tartalmazza, de inaktivált formában. Általánosságban véve kevésbé hatékony immunitást ad, adjuválással kombinálják, de nem állnak fenn az élő kórokozót tartalmazó oltások fent említett kockázatai. Az új koronavírus ellen egyetlen cég, a Sinovac kísérletezik ilyen technológiával, formaldehiddel történő inaktiválás mellett.
Vírusvektoron alapuló vakcina – jelenleg nincs ilyen rutinszerű használatban. Működési elve, hogy egy ártalmatlan, korlátozott fertőzőképességű vírussal bejuttatják a valójában veszélyes vírus egyes részeit kódoló géneket az oltással, és a szervezet így megfertőzött sejtjei maguk termelik meg az immunrendszert felkészítő, a veszélyes vírusra jellemző molekulákat. Az új koronavírus esetében számos vizsgálat történt nem replikálódó vírusvektor (mindenekelőtt adenovírus-vektor) előállítására. Jelenleg legkevesebb 10 cég próbálkozik ebben az irányban, többségében adenovírus-vektorokkal.
Inaktiváltalegység-vakcina – a hepatitis B elleni vakcina révén létezik már ilyen virális vakcina. Itt a vírus egyik jellemző részletét juttatják be az oltóanyaggal, inaktivált formában. A hepatitis B-hez hasonlóan az új koronavírus esetén is fehérjealapú megoldás jöhet szóba, a vírus N (nukleokapszid), de különösen az S (spike) proteinjét célozva meg. Ez azért tűnik ígéretesnek, mert az S fehérje felelős a gazdasejtek felszínén lévő ACE2-receptorhoz való kötődésért, amely a koronavírusok belépési pontja. Legalább 15 cég próbálkozik ebben az irányban; legtöbb esetben a hepatitis B-nél látottnál komplexebb, általában szabadalomvédett technológiák alkalmazásával, de jellemzően az S proteint célozva.
Nukleinsav-alapú vakcina – az egyik leginnovatívabbnak tűnő megoldás, ám valójában a nukleinsav-alapú vakcinálási megoldásokkal már régóta (pl. HIV) kísérleteznek, és eddig ezeket nem sikerült klinikai használatra lefordítani. Ez esetben egy plazmiddal, vagyis nem sejtmagi örökítőanyaggal viszik be a kórokozó valamilyen fehérjéjét kódoló gént DNS vagy mRNS formában. Az ilyen vakcinák előnye, hogy elvileg stabil immunválaszt generálnak, nem tudják a betegséget kiváltani, egyszerűek és könnyen gyárthatóak. Jelenleg legalább 11 cég próbálkozik a technológia új koronavírusra való alkalmazásával.

A világjárvány tehát valóban megmozgatja a kutatók kreativitását, a 60 preklinikai vakcinafejlesztés között még olyan is van, amelyben növénnyel próbálják termeltetni az oltóanyagot.
Falus András felhívta a figyelmet egy további ígéretes módszerre, az ún. holisztikus vakcinafejlesztésre, melynek alapját az informatikai módszerek és a mesterséges intelligencia adják. Kínai kutatók ugyanis már január végén megállapították az új koronavírus génszekvenciáját, amiből 26, a vírus működéséhez szükséges fehérje jelenlétét jósolták meg. Ezekhez a fehérjékhez próbálnak mesterséges intelligenciával emberi fehérjeadatbázisokból olyan antagonistákat „kihalászni”, amelyek hatékonyak lehetnek a vírus elleni védekezésben.

Az immunológus említett egy ígéretes kísérleti fázisban levő eljárást is, melyben orron át influenzavírusokat visznek be együtt az új koronavírus fent említett S fehérjéjével, a lokális immunizálódás reményében.

Rövidebb út a vakcinához?
A legégetőbb kérdés persze az, hogy mikorra készül el egy hatékony, nagy tömegben alkalmazható oltóanyag. Falus András elmondta: a hatóságok jóváhagyása mellett elképzelhető, hogy átugorhatják a hagyományos fejlesztési fázisok némelyikét. „Seattle-ben például úgy kezdtek önkénteseken kipróbálni egy oltóanyagot, hogy kihagyták az állatkísérleteket – ezért egy évvel korábban még börtönbüntetés járt volna. Általában is elképesztő mértékben felgyorsították a kutatásokat, és bár reálisan körülbelül egyévnyire vagyunk a vakcinától, azt is elképzelhetőnek tartom, hogy esetleg már 2020 végére végére megszületik. Szerencsére az ipari kapacitások olyan jelentősek, hogy a vakcina elkészülte után igen hamar tömegek juthatnak majd védőoltáshoz” – mondta Falus András.

Hozzászólások

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.

Így változik a kutyák személyisége az életük során

Így változik a kutyák személyisége az életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben.

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

A mamutok és az óriáslajhárok mellett a kardfogú macskák a pleisztocén legismertebb állatai.

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Az eddigi tudományos ismeretek alapján az élelmiszerek és azok csomagolóanyagai nem játszanak szerepet a koronavírus terjedésében.

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Az észak-amerikai őslakosok a kontinens nyugati partvidékén egy hosszú szőrű kutyafajta bundáját nyírták úgy, ahogy másutt a juhokét.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket