Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Tudomány

Mit tudunk a Pluto belsejéről?

National Geographic Magyarország

A törpebolygó belső felépítéséről információt szerezni csupán a New Horizons űrszonda által készített felvételek alapján van némi remény, a Purdue Egyetem kutatói próbálkoztak meg egy érdekes elmélettel.

Forrás: NASA / JPL

Valamikor sok millió évvel ezelőtt egy becsapódó égitest hozhatta létre a Pluto szíveként elhíresült terület egyik felét, a Sputnik Planitia-t. A kutatócsoport ezt az ütközést igyekezett modellezni, és ezzel következtetni a Pluto belső felépítésére. „Minél mélyebbre hatolunk a Pluto felszíne alá, annál több a kérdőjel is” – mondta Adeene Denton, a kutatás vezetője. A kutatásról a járvány miatt elhalasztott 51. Hold- és Bolygókutatási Konferencián számoltak volna be eredetileg, a kutatási eredményt az EOS földtudományi hírportál ismertette.

A New Horizons átrepülése során készült részletgazdag felvételek egy geológiailag aktív felszínről árulkodtak, amelyen fagyos hegyek és fiatal, sima felszínű jéglapályok vannak, s fagyott nitrogénből álló gleccserek húzódnak rajta. Mindezeket egy leheletfinom, igen ritkás, metán, nitrogén és szén-dioxid összetételű légkör is körbeöleli.

A feltételezések szerint jó eséllyel a Pluto mélyén is lehet óceán, azonban arról igen kevés elképzelésünk van, hogy milyen mély lehet, s miféle kőzetmag húzódhat alatta. Vajon a kőzetmag és az óceán vizének kölcsönhatásai létrehozhatnak-e olyan vegyületeket, amelyek előteremthetik az élet lehetőségét? A válaszokat talán a Pluto „hátsó fele” rejti. Erre a 800-1000 km átmérőjű régióra a New Horizons akkor látott rá, amikor közeledett a törpebolygóhoz, s a kérdéses terület szinte pontosan a Sputnik Planitia antipodális pontján van (a Pluto középpontján át húzott képzeletbeli egyenes és a felszín túloldali találkozási pontja) környékén felfedeztek olyan geológiai képződményeket, melyeket itt a Földön grabenként, vagyis vetők mentén lesüllyedt árkokként ismerünk.  Ezek keletkezése köthető olyan húzóerők hatásához, mint pl. a kontinenseken belüli hasadékvölgyek kialakulása, és párhuzamos völgyek, platók váltakozó sorozata jöhet ilyenkor létre.

A Pluto részletesen látott oldalán a szív alakú térség egyik felét egy egykori becsapódás hozta létre.
Forrás: EOS / JoAnna Wendel

A Pluto túloldalán, a Sputnik Planitia antipódusánál látható sávozott mintázat erősen emlékeztet arra, amely a Merkúron, a Caloris-medence antipódusánál található, ezért a kutatók úgy vélekednek, hogy a kialakulásuk is hasonló okra vezethető vissza: a becsapódás következtében létrejött szeizmikus hullámok szülték ezeket a felszíni alakzatokat. Azonban a felszínen kialakult alakzatokból vissza lehet következtetni arra is, hogy a szeizmikus hullámok miként haladtak keresztül a Pluto belsején, s ezzel eljuthatnak a kutatók a törpebolygót felépítő belső óceán méretéhez, és még a magot alkotó kőzetekre is lehet némi rálátásuk. Ennek az az oka, hogy a különféle anyagok eltérően vezetik a rengéshullámokat, eltérően reagálnak rá, s más mértékben veszít így a hullám az eredeti energiájából.

A vizsgálatokhoz olyan számítógépes modellt készítettek, amely különböző méretű és sebességű becsapódó égitesttel tudott számolni, és emellett változtatható volt benne a Pluto belsejét alkotó óceán vastagsága, s a mag kőzetösszetétele is.

A szerpentin-ásványok egyike, a szerpentinit, a képen látható kőzet az Alpokból származik. Hasonló típusú kőzet alkothatja a Pluto magját is, a kutatás szerint.
Forrás: Wikipedia

 

A modellfuttatások sokasága közül az eredményezte a New Horizons felvételein láthatóhoz leginkább hasonlító felszíni alakzatokat, aho 150 km vastag volt a felszín alatti óceán, és szerpentinből álló kőzetmag tette ki a Pluto belsejét, más arányú óceán és más összetételű mag nem eredményezett hasonló repedésekből álló régiót.

Ilyenkor a kutatók rendszerint felhozzák a sokak által ismételgetett „lehet-e élet” kérdést, ami a Pluto esetében is azzal a válasszal zárul, hogy az eredményül kapott, most feltételezett adatokkal lehet. A szerpentin-ásványok úgy keletkeznek az eredetileg olivin és piroxén összetételű kőzetből, hogy az az óceán vizével kölcsönhatásba lép, s e folyamatban komplex kémiai reakciók során hő is keletkezik, amely lehetővé tenné az egyszerű létformák számára az életet. Ilyen folyamatot sejtet az Enceladus (Szaturnusz-hold), illetve az Europa (Jupiter-hold) mélye is.

Az új, Pluto-ról kialakított elméletet persze igazolni is kellene, ehhez azonban arra lesz szükség, hogy egy későbbi küldetés során ismételten meglátogassa egy szonda a távoli törpebolygót. A NASA későbbi tervei között szerepel is ilyen szonda, amelynek munkáját a New Horizons eredményeire alapoznák majd.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Hozzászólások

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.

Így változik a kutyák személyisége az életük során

Így változik a kutyák személyisége az életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben.

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

A mamutok és az óriáslajhárok mellett a kardfogú macskák a pleisztocén legismertebb állatai.

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Az eddigi tudományos ismeretek alapján az élelmiszerek és azok csomagolóanyagai nem játszanak szerepet a koronavírus terjedésében.

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Az észak-amerikai őslakosok a kontinens nyugati partvidékén egy hosszú szőrű kutyafajta bundáját nyírták úgy, ahogy másutt a juhokét.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket