Holdkrátert alakítana teleszkóppá a NASA
A NASA mérnökei izgalmas tervvel álltak elő: egy 1 kilométer átmérőjű rádióteleszkópot építenének a Hold egyik kráterébe.
A Lunar Crater Radio Telescope (LCRT) olyan hullámhosszokon és frekvenciákon is tudna mérni, melyeken földi távcsövekkel lehetetlen vizsgálatokat folytatni – számol be a ScienceAlert. Egyelőre csupán egy izgalmas koncepcióról van szó, nem biztos, hogy az űrhivatal valóban létrehozza a teleszkópot.
Saptarshi Bandyopadhyay, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) mérnöke szerint az LCRT segítségével az emberiség a korai univerzumot vizsgálva lenyűgöző felfedezésekre juthatna. Bandyopadhyay elképzelései alapján holdjárókkal kellene kifeszíteni 1 kilométer szélesen dróthálókat, majd egy műszert helyeznének el a kráter közepén. A rendszernek nem lenne szüksége közvetlen emberi kezelésre, ami jelentősen csökkenthetné a költségeket.
A tervezés még igen korai fázisban jár, és egyelőre azt sem tudni, hogy az LCRT számára melyik kráter lenne a legalkalmasabb. A koncepció mindenesetre érdekes, már csak azért is, mert a holdi távcső kétszer szélesebb lehetne, mint a legnagyobb földi rádióteleszkóp, a Five-hundred meter Aperture Spherical Telescope (FAST).
A Földről bizonyos vizsgálatokat nehéz a rádióteleszkópokkal elvégezni. Az adatgyűjtéseket az ionoszféra, illetve az ember által előállított zavaró jelek is nehezítik. Kína és Hollandia már létrehozott a Hold túlsó oldalán egy kisebb távcsövet. Bandyopadhyay és csapata bízik benne, hogy támogatni fogják az LCRT megépítését.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
