Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Tudomány

Miért létfontosságúak a védőoltások a betegségek féken tartásában?

National Geographic Magyarország

Évszázadok óta védenek minket a vakcináink a halálos betegségektől, de vajon miként teszik ezt?

Forrás: Getty Images

Világszerte megfeszített munkával igyekeznek a kutatók az új koronavírus elleni védőoltást kifejleszteni, mivel a betegség december óta sok tízezer áldozatot szedett már, s a szám naponta gyarapszik. Több tucat kutatóintézet, társaság vezeti a rekordsebességű fejlesztéseket, s néhány esetben már első fázisú klinikai kísérletnél tartanak. Azonban a szakemberek nem győzik azt se hangsúlyozni, hogy legalább 12-18 hónapra van szükség a forgalmazható, használható védőoltás kifejlesztéséhez – számolt be a nationalgeographic.com. Ez pedig igen hosszú várakozást jelent, de a legnagyobb reményt a SARS-CoV-2 fertőzés megállítására mégis csak az oltás jelentené.

A védőoltások nem kigyógyítanak a betegségekből, hanem elsődlegesen megelőzik azt, hogy megfertőződjünk. A vakcina a kórokozót, vagy annak egy részét tartalmazza, de elpusztított, vagy megbetegítő képességétől megfosztott formában. Ennek köszönhetően az immunrendszer megismerheti az adott kórokozót, eltárolja róla az információkat, antitesteket készít ellene, s ezeket előveheti, ha valódi, aktív kórokozóval találkozik később, így leküzdheti a fertőzést.
A védőoltások pár száz éve vannak jelen életünkben, de a mögöttük álló elgondolás még ennél is távolabbi múltra tekint vissza.

Feltaláljuk a védőoltásokat

Az első, és eddig egyetlen betegség a fekete himlő volt, amelyet védőoltás segítségével sikerült véglegesen kiiktatnunk. Már időszámításunk előtt 430-ra rájöttek az emberek, hogy azok, akik túlélték a himlőt, védetté váltak vele szemben. Valamikor a következő 2000 év során, de egyesek szerint már i.e. 200-ban arra is rájöttünk, hogy miként tehetjük védetté magunkat e betegséggel szemben.

Kínából és Indiából származnak olyan leírások, amelyek szerint az emberek a varioláció módszerével szereztek védettséget. Ennek során a betegség enyhe esetét mutató emberből nyert, vírust (Variola vírus, innen a módszer elnevezése) tartalmazó himlőhólyagot alaposan megszárították, megőrölték, majd a beoltani kívánt személy orron át felszippantotta e port, esetleg a bőrébe karcolták. Ennek hatására a beoltott személy megbetegedett, de ő is csupán enyhe tünetekkel, s a kór halálos változata így elkerülte, a legtöbb esetben. Az „oltott” személyek közt 2-3 százalék volt a halálozás, míg a természetes megfertőződés esetén 30-35 százalék. Emellett az így beoltottak nemcsak maguk is betegek lettek, hanem képesek voltak másokat megfertőzni is. Mindezektől függetlenül a módszer a 18. század elején az európaiak és amerikaiak körében igen népszerű volt.

1796-ban egy angol doktor, Edward Jenner forradalmasította a himlőhöz hasonló betegségek elleni védekezést. Jenner bebizonyította, hogy a fekete himlőnél sokkal veszélytelenebb tehénhimlő (enyhe lefolyású zoonózis, amely a tehenekről az emberekre terjedt át) legyengített változatával oltva az ember szintén védetté vált a fekete himlővel szemben. A következő évtizedek során Jenner módszere fokozatosan felváltotta a varioláció módszerét. A rákövetkező évek egyre javuló módszereinek köszönhetően 1980-ban, mintegy 200 évvel Jenner felfedezése után, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) hivatalosan is kipusztulttá nyilvánította a fekete himlőt.

Jenner módszere úttörő volt az olyan betegségek ellen, amelyekkel ma küzdünk, mint például a veszettség, influenza, kanyaró, gyermekbénulás, tetanusz, tífusz, sárgaláz, méhnyakrák.

Miként működnek a védőoltások?

Az immunrendszerünk a behatoló kórokozók felkutatására és megsemmisítésére szakosodott, ám ez nem könnyű feladat, a kórokozók ugyanis gyakran trükkös megoldásokhoz folyamodnak. Az influenzavírus például álcázza magát, és még mielőtt az immunrendszerünk felfedezné a behatolását, az máris szaporodásnak indul. A védőoltások előnyt biztosítanak a szervezetünknek azzal, hogy még a megfertőződést megelőzően megtanítják az immunrendszernek azt, hogy miként tudja igen gyorsan felismerni az adott kórokozót.

Számtalan különböző típusú vakcina létezik, az azonban közös bennük, hogy vagy a kórokozó egy darabja, vagy legyengített, elölt változata, esetleg toxinja, vagy genetikai anyaga segítségével tanítja meg az immunrendszernek, hogy mi ellen kell védekezni. Az ilyen módon megváltoztatott kórokozó nem tud tüneteket okozni, esetleg enyhe lázat, amiatt, ahogy az immunrendszer felépíti a védekező mechanizmusát.

Amikor az ember védőoltást kap, a kórokozó riasztja az immunrendszert, amely ennek hatására antitesteket kezd készíteni. Amint az immunrendszerünk egyszer már megtanulta legyőzni a kórokozót, a következő találkozás alkalmával igen gyorsan reagálni tud rá, és könnyen elpusztítja azt. A védőoltás hatására a szervezetünk még azelőtt legyőzi a kórokozókat, hogy azok megbetegítenének minket.

Néha az így megszerzett immunitás éveken át kitart, vagy akár életünk végéig is elkísérhet minket, más esetekben rendszeres emlékeztető oltásokra van szükségünk. Az influenza folyamatosan változó és váltakozó vírusai ellen pedig minden szezonban újra és újra be kell oltatni magunkat.

A félrevezető információk és a kormányokba vetett bizalom hiánya oltásellenes mozgalmakhoz vezetett azok körében, akik megkérdőjelezik az oltások biztonságos voltát. Azonban az oltások mégis kulcsfontosságú fegyvereink az olyan veszélyes fertőzésekkel szemben, mint a kanyaró, vagy a gyermekbénulás. A WHO becslései alapján a védőoltások évente 2-3 millió ember életét mentik meg, s további sok milliót óvnak meg a megbetegedéstől.

Sokan most minden bizalmukat az új koronavírus elleni védőoltásba vetik, azonban egyelőre túl korai kijelenteni, hogy mikorra valósulhat meg, és milyen típusú vakcina lesz majd, amely képes megállítani ezt a világjárványt.

Hozzászólások

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.

Így változik a kutyák személyisége az életük során

Így változik a kutyák személyisége az életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben.

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

A mamutok és az óriáslajhárok mellett a kardfogú macskák a pleisztocén legismertebb állatai.

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Az eddigi tudományos ismeretek alapján az élelmiszerek és azok csomagolóanyagai nem játszanak szerepet a koronavírus terjedésében.

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Az észak-amerikai őslakosok a kontinens nyugati partvidékén egy hosszú szőrű kutyafajta bundáját nyírták úgy, ahogy másutt a juhokét.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket