A közösségi média képes megjósolni a katasztrófák gazdasági hatásait

A Bristoli Egyetem kutatói vezetésével készült az, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány, amelyben az olyan katasztrófahelyzetek, mint a mostani koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálták meg, a közösségi média használata tükrében. A kutatók három katasztrófa során követték valós időben a Facebook üzleti használatában bekövetkező változásokat, és úgy találták, hogy ezekből az adatokból következtetni lehet a gazdasági krízis kimenetelére.

Arra alapozták az elméletüket, hogy az üzleti felhasználók többet posztolnak akkor, ha üzemelnek, nyitva vannak, s rendben megy minden, illetve persze kevesebbet, ha zárva vannak, s üzemszünet van. Az üzleti felhasználók időbeli aktivitásából következtetni lehet arra, hogy üzemelnek, nyitva vannak-e.

A kutatók a 2015-ös nepáli földrengés, a 2017-es Maria hurrikán Puerto Ricoba érkezése, illetve a 2017-es mexikói földrengés adatait vizsgálták át, a katasztrófa előtti, közbeni, és utáni posztolási szokásokat mérték fel a helyi üzleti felhasználók körében. A várakozásoknak megfelelően ebből kiderült, mikor zártak be ezek a vállalkozások, illetve miként álltak újra talpra a katasztrófákat követően. A közösségi média felmérése adta eredményeket a kutatók terepi adatgyűjtéssel, hivatalos jelentések adataival, és más felmérésekből nyert információkkal hitelesítették.

Mivel az analízishez semmi plusz ismeretre nem volt szükség az adott cégekről, még nyelvismeret sem kellett, hisz nem a posztok szövegét elemezték, így országoktól, régióktól és kultúráktól teljesen függetlenül is megbízhatóak voltak a kapott eredmények. A módszer tökéletesen alkalmas arra, hogy, akár a fejlett, akár a fejlődő országok körében előrejelezhetőek legyenek a katasztrófa sújtotta övezetekben a várható gazdasági hatások. Ez a helyi kormányzatok, önkormányzatok részére abban is segítséget nyújt, hogy kiderüljön, a segítő intézkedésekre, elosztandó javakra hol van a legnagyobb szükség.

Dr. Filippo Simini, a kutatás vezetője elmondta, hogy „az adott katasztrófa során, legyen szó földrengésről, járványról, árvízről, hurrikánról, a kialakult állapot, emberekre, javakra kifejtett aktuális hatás pontos felmérése soha nem volt időszerűbb kérdés, mint most. Ennek az a fő oka, hogy a kisebb-közepes méretű vállalkozások sokszor kihullanak a rostán, amikor a klasszikus módszerekkel felmérik a gazdaság állapotát. A felmérésünkből pedig az is kiderült, hogy nem egyformán reagálnak minden helyszínen vagy közösségben ezek a kisvállalkozások a katasztrófákra.”

Dr. Flavia de Luca, a kutatás másik vezető szerzője hozzátette: „Az volt az eredeti elképzelésünk, hogy egy ilyen, Facebook posztolásra alapozott felmérés a katasztrófák utáni segítségnyújtáskor, a segélyek elosztásakor adhat fontos támpontokat, és örömmel konstatáltuk, hogy valós időben mutatja a változásokat, így sokkal szélesebb körben használni lehet majd az adatokat is.”

A kutatók szeretnék tesztelni a módszert a COVID-19 járványával kapcsolatos gazdasági hatásokon is.