Milyen hatással van az űrutazás az asztronauták agyára?

Ahogy fejlődik az űrtechnológia, egyre fontosabbá válik a kérdés, hogy vajon miként is befolyásolja az emberi szervezetet a hosszabb űrrepülés. Egy új vizsgálatban a szakértők azt próbálták felmérni, hogy egy ilyen utazás milyen átalakulásokat idézhet elő az agyban – számol be a Space.com.

Az űrhajósok régóta panaszkodnak arra, hogy missziójuk után megváltozott a látásuk. A földi kutatások alapján az űrhajósok látóidegei beduzzadnak, néhányan pedig retinavérzést és más változást tapasztaltak a szemükben. Korábban egyes szakértők már felvetették, hogy ennek hátterében a koponyát érő nyomás állhat. Larry Kramer, a Houstoni Egyetem radiológusa kollégáival most bebizonyította: ez a nyomás a mikrogravitáció hatására jelentősen nő.

A csapat 11 asztronauta agyán végzett el MRI-vizsgálatot a küldetésük előtt, illetve után. Az eredmények alapján a tartós mikrogravitáció miatt megduzzad az agy, az agy és a gerincvelő folyadék térfogata pedig nő. Sőt az agyalapi mirigy is megváltozik: magassága, formája átalakul.

Úgy tűnik, a hosszú űrrepülések valóban növelik a koponyára nehezedő nyomást, ami magyarázatot adhat a látásromlásra. Mivel az elváltozásokat egy évvel az űrhajósok visszatérése után is kimutatták, elképzelhető, hogy hosszabb távon is fennmaradnak.

A folyamat alaposabb megértéséhez további elemzésekre lesz szükség. A kutatók bíznak benne, hogy idővel olyan technológiákat fejleszthetnek, melyekkel csökkenthetőek ezek az elváltozások.