National Geographic Magyarország

Talán kevesen tudják, hogy nemcsak földi és ballonos mérések folynak a légkörünk pillanatnyi állapotáról, de a repülőgépeken is működnek időjárási műszerek.

A légkörünk időben és térben rendkívül dinamikusan változó rendszer, amelynek viselkedését le kell ahhoz egyszerűsíteni, hogy számításokat végezhessünk rajta. Az időjárás-előrejelzéshez szükséges kalkulációk azonban annál pontosabbak, minél több adatot használnak fel hozzájuk, s nemcsak a felszínről, hanem a légkör különféle magassági szintjeiből is szükséges ehhez információkat gyűjteni. A műholdas, és ballonos mérések mellett fontos szerep jut a repülőgépeknek is a meteorológiai adatok begyűjtésében, a gépekre applikált mérőműszerek hatalmas méretű érzékelő hálózatként segítik az előrejelzések készítőit.

Az Országos Meteorológia Szolgálat beszámolójában részletezte a járványhelyzet miatt jelentősen visszaeső légiforgalom hatását az időjárás előrejelzésére. A repülőgépek felszállás és leszállás közben, valamint utazómagasságban gyűjtenek adatokat, így egy dinamikus rendszerről dinamikus adatbázis is születik a segítségükkel. Az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) a repülők által szolgáltatott adatok nélkül, külön tesztekkel vizsgálta meg 2019 elejére vonatkozóan azt, hogy miben tért el az így előrejelzett időjárás a tapasztalttól. A különbséget leginkább a szélsebesség és hőmérséklet előrejelzésben lehetett észrevenni, mégpedig részint pont azokban a magasságokban, ahol maga a légi közlekedés is zajlik: 11-12 km közt. Ezekben az esetekben az első 24 órában volt a legnagyobb eltérés a repülős adatok nélküli előrejelzés és a valóság között, a különbség fokozatosan csökkent, de még egy hét elteltével is kimutatható volt. Kis mértékben, de még a felszíni előrejelzést is befolyásolta a meg nem szerzett adatmennyiség.
Helyszínenként és előrejelző módszerenként változik, hogy mekkora részt jelent a repülők szolgáltatta adat az összes mérési adaton belül, ezért a különbségek régiónként is eltérőek.

Segítség lehet a nemrégiben felbocsátott Aeolus nevű, szélméréseket végző meteorológiai műhold, melynek adatait 2020 januárjától már elkezdték beépíteni az előrejelzésekbe, így részint van adat a ritka repülőgép-forgalom idején is.

A légiforgalom változásai azonban közvetlenül magát az időjárást is befolyásolhatják. A kondenzcsíkok, amelyek gyakorlatilag a normál felhőkkel azonos összetételű, vízből, vízjégből kialakult felhők, hasonló hatással lehetnek a felszín és a légkör viszonyaira, mint a vékony fátyolfelhőzet. Először a 2001-es amerikai terrortámadást követő ottani légiforgalmi leállás során vizsgálták meg a hatást, akkor néhány napon keresztül üres volt az ország légtere, s nem képződtek kondenzcsíkok sem. Egy 2002-ben készült tanulmányban arra jutottak, hogy a kondenzcsíkok hiánya miatt növekedő besugárzás hatására nőtt a felszíni nappali hőmérséklet, azonban 2004-ben egy másik tanulmány alapján ez nem valós hatás, hanem nem megfelelő módon elvégzett számítás miatt született eredmény volt.

A repülők kondenzcsíkjainak hatásaival azonban azóta számos esetben foglalkoztak, egy 2015-ös kutatás ismét arra jutott, hogy mégis jelentős hatása van a kondenzcsíkoknak, különösen azokban a régiókban, ahol a képződésükhöz szükséges légköri alapfeltételek kedvezőek, a jellemző áramlási viszonyoknak köszönhetően.

Ez a hatás akkor érvényesül, ha a légköri feltételek, mint a hőmérséklet, szélviszonyok és legfőképp a páratartalom a kondenzcsíkok hosszú távú (több órán át tartó) fennmaradásának kedvez. Ezek azok a napok, amelyek az összeesküvés-elméletek gyártói számára a „bizonyítékot” adják, ilyenkor az egész égbolton jól láthatóak a csíkok, amelyek apránként egyre szélesebbé válnak, mígnem elveszítve eredeti vonal alakjukat igen lassan szétoszlanak. (Más napokon, amikor száraz a levegő a repülési magasságban, egyáltalán nem, vagy csak egészen rövidke kondenzcsík alakul ki. Ha majd visszaáll valamelyest a légiforgalom, magunk is ellenőrizhetjük: a melegfrontokkal hosszasan látszó kondenzcsíkokat kapunk, a hidegfrontok száraz levegője viszont eltünteti őket.) A kutatók olyan számításokat is végeztek, amelyekkel a hőmérsékleti és felhőzeti adatok alapján visszamenőleg próbáltak a kondenzcsíkokkal teli napokra következtetni. Ezek a számítások ahhoz nyújthatnak majd segítséget, hogy így átirányítva a légiforgalmat egy-egy érintett régióból az ott jelentkező negatív időjárási hatásokat meg lehessen majd előzni.

Igen jó esélye van annak, hogy a repülőgépek számának drasztikus csökkenése, amelyet most a járvány miatt átélünk, további kutatásokat indít el a következő időszakban, hisz most valóban globális a változás, ráadásul nem csupán néhány napig áll fenn ez a helyzet.

#meteorológiai mérések #repülőgép