A kutyamatuzsálemek különleges génjeit vizsgálták magyar kutatók

Minél tovább él valaki, annál nagyobb a genetikai tényezők súlya az öregedésben. A legöregebb matuzsálemek genomja halmozottan tartalmaz az élettartamot növelő génváltozatokat. A legtöbb ilyen gén a sejtek energiatermelésével, önfenntartásával, a DNS-hibák javításával kapcsolatos funkciókat lát el. E gének azonosításához általában nagyon nagy mennyiségű adatelemzésére van szükség, amely során kapcsolatot keresnek az átlagnál hosszabb életkor és egyes génvariánsok előfordulása között.
A Szenior Családi Kutya Program keretében folyó kutatás során az etológusok különlegesen hosszú életű kutyák élethosszáért felelőssé tehető genetikai variánsokat azonosítottak.
Az ELTE összegzése szerint a Frontiers in Genetics folyóiratban megjelent tanulmány különlegességét az adja, hogy a genetikai analízis két, matuzsálem életkorú kutya teljes genomi információján alapult, amelyeket 850, átlagos élethosszú kutyáéval vetettek össze. Mint írják, az eredmények fontos kezdeti lépést jelenthetnek a kutyák egészséges öregedésének és hosszú életének genetikai feltételeit feltáró kutatások számára.
A kutatóknak sikerült a tanulmány két matuzsálem korú alanyának, Buksinak és Kedvesnek a mintáiból a teljes genomi információjukat kinyerni a szekvenálás segítségével. A magyarázat szerint egy kutya genomja körülbelül 2,5 milliárd genetikai betűt – úgynevezett bázist – tartalmaz, ráadásul minden betűt duplán, annak megfelelően, hogy minden testi kromoszómából (ez a DNS becsomagolt formája) két példánnyal rendelkezik.
Ennek az összesen mintegy 5 milliárd betűnek a megfelelő sorrendben való kiolvasása és összerendezése hatalmas számítástechnikai kapacitást igényelt, ezért az adatokat a kutatók szuperszámítógépek használatával elemezték ki, azt keresve, hogy milyen genetikai variánsok fordulnak elő a két matuzsálem kutyában, és ezek mutatnak-e egymással átfedést.
A legígéretesebb gének közül 4 a génkifejeződés szabályozásával, ezáltal pedig a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba, ami egybevág a legújabb szakirodalmi eredményekkel, és egy izgalmas kutatási irányt vetít előre – mutat rá a közleményben Jónás Dávid bioinformatikus, a tanulmány első szerzője.
Az analízist egy korábbi, emberi matuzsálemeket vizsgáló kutatás mintájára is lefuttatták, célzottan az öregedéssel összefüggésbe hozható génekre fókuszálva. A két kutya esetében 24 ilyen variánst sikerült felderíteni.
„Amikor a kutyák genomjában található mind a húszezer gént megvizsgáltuk, néhány génben jelentős, úgynevezett start- és stop-kodon mutációkat találtunk. Ezeket érdemes volna tovább vizsgálni, első körben igazolva azt, hogy valós mutációkról van-e szó, majd pedig feltárni a biológiai hatásaikat is”- mondta Sándor Sára genetikus.
Kubinyi Enikő etológus, a kutatás vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a különlegesen hosszú életkor elérésében a környezet szerepe is fontos. A magyarázat szerint a kutatás mindkét alanya vidéken, teljesen szabadon élt, sok kutyával, emberrel voltak kapcsolatban. Ebben hasonlítottak a 29,5 évet élt világcsúcstartó ausztrál matuzsálemhez, Bluey-hez. Táplálkozásukat tekintve viszont különbözött a helyzet. Buksit egész életében nyers csirkével és háztáji maradékkal etették, fiatalabb korában ürgékre és pockokra is vadászott a pusztán, míg Kedves ugyanazt ette, amit az ócsai állatotthon többi lakója.
A kutatók szeretnék eredményeiket megerősíteni további idős kutyák vizsgálatával, ezért Szenior Családi Kutya Program  honlapján várják azok jelentkezését, akinek 22 éven felüli kutyája van és szívesen részt venne a kutatásban.