Őskori régészeti rejtélyt oldhattak meg a kutatók

Egy friss tanulmány választ adhat a különös leletek rejtélyére – számol be a ScienceAlert. Ella Asszaf, a Tel-Avivi Egyetem munkatársa és csapata 29, a Tel-Avivhoz közeli Kveszem-barlangban feltárt követ vizsgáltak. A lelőhelynél 400-200 ezer éve éltek korai emberek – ekkorra a legtöbb területről már eltűntek a hasonló gömbök.

A kövek nem mind teljesen golyóformájúak, de jellemzően van lekerekített részük. A gömbölyű formákat mind mesterségesen, gondos munkával alakították ki. A leletek más kőzetekből készültek, mint a Kveszem-barlang többi kőeszköze, és eltérő lerakódásokat azonosítottak rajtuk. Ez arra utal, hogy más területekről hozták ide őket – úgy tűnik, a korabelieknek nagyon fontosak voltak az ilyen gömbök.

A 29 golyóból tízet látszólag sokat használtak. A szakértők az ezeken található sérüléseket és formákat kezdték el tanulmányozni, illetve azt, hogy hogyan marad meg felületükön az anyag, ha csontot, húst ütlegelnének velük.

A kutatók arra jutottak, hogy a hajdan itt élők a kövek segítségével csontokat törtek fel, hogy hozzáférjenek a tápláló velőhöz. Az elméletet alátámasztja, hogy a leletekről készült másolatok segítségével a kutatóknak hatékonyan sikerült csontokat felnyitniuk, sőt a velő jól meg is tapadt a köveken. A korszakban a csontvelő rendkívül fontos tápanyagforrás volt, ezt már korábbi vizsgálatok is igazolták.