Ezekre a tesztekre lesz szükség az életünk újraindításához

A koronavírus világjárvány terjedése kapcsán világossá vált, hogy a fertőzöttek egy jelentős része csupán igen enyhe tüneteket mutat, vagy épp teljesen tünetmentes. Azonban ezek az emberek is ürítenek vírusokat és terjeszthetik a betegséget, nem kis zavart keltve a fertőzöttek valós számát illetően. Ez pedig a járvány megfékezésére tett intézkedésekre is erősen kihat.

A tünetmentes esetek számára tett első becslések nagyon ellentmondásosak voltak. Anthony Fauci, az USA Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója azt mondta, hogy akár 50 százalék is lehet a tünetmentes fertőzöttek aránya, vagyis több mint kétszerese a CDC (az USA járványügyi hatósága) által becsült arány. Egyes tanulmányok 18 százalékról (a Diamond Princess hajón), 42 százalékról (Vuhanból evakuált japánok közt) számolnak be, a kínai hatóságok egy hónapja igyekeznek követni az eseteket, ők 60 százalékot mondanak a rejtett fertőzöttek arányára. „Ezek a nagy eltérések azt jelzik, hogy az arány nagyban függ a vizsgált népességtől, a felmérési módszerektől, s a felmérés időpontjától is” – mondta Keidzsi Fukuda, a Hong Kongi Egyetem szakembere, aki korábban a WHO számos járványügyi csapatát vezette.

Szerencsére azonban ki lehet deríteni, hogy kik estek át a fertőzésen már, szerológiai tesztekkel, a vérben előforduló antitestek szűrésével megállapítható, ha valaki korábban már megfertőződött – számolt be a nationalgeographic.com.

A fertőzöttek valós számának ismerete alapvető fontosságú ahhoz, hogy megtudjuk, mennyire is halálos valójában COVID-19, emellett az antitestek működésének megértésével a védőoltások kifejlesztését is segíteni lehet. De talán a legfontosabb pozitívuma ezeknek a szerológiai teszteknek az, hogy kideríthető, kik váltak a fertőzésen átesve már immunissá a koronavírussal szemben, így az illetők visszatérhetnek a munkahelyükre, s az adatok segítenek a járvány későbbi hullámainak lefolyását is megjósolni. „Eléggé elügyetlenkedtünk a vírus genetikai anyagának tesztelésével, ám az immunitás szerológiai tesztjével már nem kell olyan kétbalkezes módon bánnunk” – mondta Nicholas Christakis, a Yale Egyetem orvos-szociológus professzora.

Az ELISA módszer

Az ELISA módszerével vizsgált minták elszíneződnek, ahol jelen vannak az antitestek.

Forrás: Wikipedia

A szerológiai tesztek mintegy 50 éve az orvostudomány bevett gyakorlatát képezik, az antitestek szűrése egészen más, mint a tüneteket mutató betegek tesztelése, ez utóbbiak során a beteg szervezetében aktuálisan jelen lévő vírus genetikai anyagára keresnek rá. Azonban ez szétesik, amint a beteg átesett a fertőzésen, az ellene termelt antitestek viszont évekkel a fertőzés után is jelen vannak, s biztosítják a hosszú távú immunitást.

Az egyik legnépszerűbb módszer neve ELISA, vagyis enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálatok, amely ideális az olcsó, gyors információszerzéshez, egyszerre több tucatnyi emberen végezhető. Ez segített megoldani egy rejtélyt Szingapúrban is, ahol két, egészen enyhe tüneteket mutató emberről derült ki utólag, hogy fertőzöttként két kisebb helyi járvány kiindulópontjaivá váltak. „ELISA fél nap alatt eredményt ad” – magyarázta Danielle Anderson, a szingapúri Duke-NUS Orvosi Egyetem virológusa, aki a teszt kifejlesztésében oroszlánrészt vállalt. „Gyors, pontos, és elszigetelés nélkül végezhető, mivel vírust sem kell hozzá kezelni.”

Az ELISA teszthez mini gödröcskékben lévő, a koronavírus fehérjéit tartalmazó reagens anyaghoz hozzáadják a páciensek vérmintáit. Amennyiben a vérben jelen vannak a vírus ellen kialakult antitestek, vagyis, ha a páciens már átesett a fertőzésen, az antitestek kötődni fognak az edénykék reagens anyagához és ennek hatására az jól láthatóan elszíneződik. „Az eredmény szabad szemmel látható” – magyarázza Fatima Amanat, végzős mikrobiológus (Icahn Orvosi Iskola, Mount Sinai), aki kifejlesztette a SARS-CoV-2 esetén használható antitest-teszt immunpróbáját, még március elején.  E munkája során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy szüksége volt olyan vérmintára, amelyet a koronavírussal legalább 10 napja küzdő betegektől vettek, mivel csak így lehetett biztosan azonosítani a megfelelő antitesteket, ezek száma ugyanis csak lassan emelkedik  kimutatható mennyiségűre. Ennek az az oka, hogy a szervezet nem képes az új antitesteket egy nap alatt legyártani, ezért az ilyen típusú szerológiai próbák akkor a leghatékonyabbak, ha már előrehaladottabb a betegség, magyarázta Elitza Theel, a Mayo Clinic Fertőző Betegségek Szerológiai Laboratóriumának igazgatója. Ha túl korán keressük ezeket az antitesteket, mielőtt még az immunrendszerünk képes lett volna előállítani őket, akkor hamis negatív eredményt kapunk. Kínai kutatók nemrégiben közzé tett adatai alapján a COVID-19 pozitív eseteknél 11-14 napra van szükség ahhoz, hogy kimutatható mennyiségű antitest legyen a véráramban. Theel óva int: „Az időzítés kulcskérdés e teszt pontossága szempontjából.”

Számos laboratórium fejleszti már a saját szerológiai tesztjét az USA-ban, azt követően, hogy az engedélyezési eljárás szabályait kevésbé bürokratikussá tették. Az első antitest-tesztet április 2-án el is fogadta a hatóság, s további laborokban folyik még a munka.

Leckék a vérből

Nagyon fontos, hogy elegendő teszt álljon rendelkezésre, csak így lehet követni a járvány rejtett fertőzöttjeinek számát, és ez szükséges ahhoz, hogy a járványt megállítsák, s megelőzzék azt, hogy később újra berobbanjon. A járványtani szakemberek szerint elegendő volna a népesség egy kisebb, véletlenszerűen kiválasztott részét, mondjuk 1 százalékát letesztelni, s ebből az adatból ki lehetne következtetni a járvány mértékét az olyan országokban, mint az USA.

„Minél pontosabban tudjuk, hogy a lakosság hány százaléka fertőződött meg, annál részletesebb javaslatokkal állhatunk elő a járvány kezelését illetően” – magyarázta Samuel Scarpino, aki a Northwestern Egyetem járványtani laborját vezeti.

Már most is számos helyről van adatunk. Az olasz Vo’ városában a karantén során az összes – kb. 3000 – lakost teszteltek, és ebből az derült ki, hogy a fertőzöttek mintegy fele tünetmentes maradt. A coloradói Telluride városa mind a 8000 lakója számára a United Biomedical nevű biotechnológiai cég biztosítja a szerológiai teszteket. Nagy léptékű szűréseket terveznek Izlandon, Hollandiában, Szingapúrban, Németországban és az Egyesült Királyságban is. Az USA Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézete egy 10 ezer fős szerológiai tesztelést szervez, amelyben véletlenszerűen választott önkéntesek vérmintáit vizsgálnák meg.

Ha sikerül az antitest-tesztekkel kideríteni, hogy a népesség mely tagjai estek már át tünetmentesen vagy épp igen enyhe tünetekkel a járványon, egyúttal az is kiderül, kik váltak immunissá, s ki mehetnek nyugodtan vissza dolgozni is. Ez rendkívül fontos volna például az egészségügyben dolgozók és a készenléti feladatokat ellátók körében, de azoknak az üzleti vállalkozásoknak is nagy segítséget adna, amelyek a kényszerű leállásban munkaerő nélkül maradtak.

„Sok tucatnyi e-mailt kaptam az emberektől, akik mind azt mondták volt januárban egy elég csúnya légúti megbetegedésem, letesztelné, hogy vajon a SARS-CoV-2 volt-e?” – meséli Robert Gary, a Tulane Egyetem virológusa, aki szintén szerológiai teszteket fejleszt. „Csak vért kell vennünk ezektől az emberektől, s ellenőriznünk.”

Az is kideríthető a szerológiai tesztekkel, hogy a népesség mennyire immunis a kórokozóval szemben, feltételezve, hogy jön egy második hulláma is a járványnak. Ha a lakosság jelentős része már átesett a fertőzésen, akkor a második hullám nem tudja újra befészkelni magát az életünkbe és nem tud ismét futótűzként terjedni sem. Ha viszont alacsony szinten marad az arányuk, akkor a korlátozó intézkedések enyhítése után rögtön a járvány újabb fellángolása várható.

„Hatalmasak a gazdasági következményei annak, hogy mennyire pontosan tudjuk meghatározni a fertőzöttek arányát, épp ezért fontos nemzeti szinten befektetni is az ilyen kutatásokba” – magyarázta Scarpino.

A szerológiai tesztekkel azt is tisztázni lehet, mekkora a halálozási aránya a COVID-19 járványnak. Martin Hibberd, a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Intézet járványtani szakembere elmondta, hogy a jelenlegi becslések valószínűleg nagyobb arányt mutatnak a valósnál. Mivel leginkább csak azokat az eseteket ismerjük, amelyek a tünetek miatt orvosi segítségre szorultak, a kutatók a kórházba került betegek körében tudtak csak halálozási arányt kiszámítani. Ha az enyhe és tünetmentes eseteket is beszámítják, akkor a teljes esetszámra vetített halálozási ráta is alacsonyabb lehet.

A szerológiai tesztek segítségével feltárható az is, hogy az emberi szervezet miként építi fel a SARS-CoV-2 elleni védekezését. Jelenleg nem ismert, hogy mennyi ideig biztosít védettséget az, ha valaki már átesett a fertőzésen, vagy mennyire lesz erős egy újabb vírustámadás esetén az immunválasz. A SARS egykori járványa adataiból, illetve majmokkal végzett friss kísérletekből úgy sejtik a szakemberek, hogy több mint egy évig tart a védettség.

„Az immunitásunk jelenti majd a járvány végét” – tette hozzá Christakis – a vírus mindaddig újra és újra fertőzni fog a köreinkben, míg minden egyes embert el nem ért, akit csak tudott. Megállítani csak úgy fogjuk, ha kialakul a természetes immunitásunk vagy, ha készítünk ellene védőoltást.”