Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Tudomány

Immunrendszerünk harca a betolakodók ellen

2020.04.20.MTA
National Geographic Magyarország

Bár a SARS-CoV-2 vírusról sokat tudunk, még ellenszere nincs, érdemes megismerni az emberi szervezet védekezési mechanizmusainak az alapjait, mire is képes immunrendszerünk.

Forrás: Getty Images

A járványügyi szabályok szigorú betartásán túl hogyan tudunk még védekezni a SARS-CoV-2 ellen? Ehhez ismernünk kell az emberi szervezet védekezési mechanizmusainak az alapjait, a koronavírus-fertőzésre adott válaszreakcióját, és azt, van-e ennek a folyamatnak olyan pontja, ahol érdemes beavatkoznunk. Az mta.hu Falus András immunológust és Szűcs Gabriella belgyógyász-immunológus szakorvost kérdezte.

Klinikailag a SARS-CoV-2 által okozott Covid-19 betegség súlyosságát tekintve több formában zajlik. A betegek kis százalékában lehet tünetmentes, a betegek egy része enyhe légúti fertőzésnek megfelelő tüneteket mutat, egy részüknél Covid-19-tüdőgyulladás alakul ki, egy kis részüknél pedig ez utóbbihoz életveszélyes szövődményként légzési elégtelenség társul. Az, hogy melyik betegben melyik tüneti formája jelentkezik a betegségnek, a gyakorlati tapasztalatok alapján becsülhető. Tudjuk, hogy az idősebb kor, a társbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív-ér rendszeri betegségek, krónikus tüdőbetegség, rosszindulatú daganatok) magas rizikót jelentenek a súlyos szövődménnyel járó forma kialakulására. Ugyanakkor az említett magas rizikójú betegcsoportokon kívül találkozunk súlyos, halálos kimenetelű betegséggel a fiatalabb, háttérbetegségben nem szenvedő fertőzöttek között is. Ennek alapján felmerül a kérdés, hogy mi magunk tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy a betegséget ne kapjuk el, vagy ha már elkaptuk, akkor minél enyhébb lefolyású legyen.

A vírusok „fegyverrendszerei”
A (biológiai) vírus nem sejtes szerveződésű, szubmikroszkopikus (mikroszkóppal sem látható) organizmus, amely élősködőként csak az élőlények sejtjeiben képes szaporodni. Minden életformának, növényeknek, állatoknak, gombáknak, egysejtű eukariótáknak és baktériumoknak ismertek a vírusos fertőzéseik. Máig mintegy 5000 fajukat írták le, de a modern molekuláris biológiai technikáknak köszönhetően számukat több millióra becsülik.
A sejteken kívül életjelenségeket nem mutató vírusrészecskeként, csak genetikai információt hordozó formában léteznek, amelyek a genomból (RNS vagy DNS), egy fehérjeburokból és egyes fajok esetében egy külső lipidburokból állnak. Méretük 10-1500 nanométer között változik.
A mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy a vírusok egyáltalán élő szervezetek-e. A legfőbb ellenérv, hogy önállóan, megfelelő „gazdasejt” nélkül a vírusok nem képesek osztódásra, csak a behatolás után képesek úgy átprogramozni a sejtet, hogy annak megfelelő apparátusai a vírus sokszorosítására kényszerüljenek.

A vírusok tehát (ellentétben a baktériumokkal és az egysejtű gombákkal) nem „szaporodnak” élő sejtek nélkül.

A sejtek megfertőződése úgy történik, hogy a vírusok a sejtek olyan felszíni részeihez (receptoraihoz) kötődnek, amelyek e sejtek számára nélkülözhetetlenek funkcióik ellátása szempontjából. Így a vírusok számára ezek a belépési kapuk rendelkezésre állnak. A ma ismert vírusok évmilliók során evolúciós szelekció révén válogatódtak ki a vírusreceptorokhoz kapcsolódni nem képes többi, „életképtelen” vírus közül.

Nézzünk három, ma is komoly betegséget okozó, vírust:
Az AIDS-ért (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) felelős HIV (emberi immunhiányvírus) ahhoz a kétféle receptorhoz (CD4 és egyes kemokin receptorok) kapcsolódik, amelyek az immunválasz központi szabályozásáért felelős, ún. „segítő” T-limfocitákon (CD4+), illetve számos, az egészséges immunválasz során nélkülözhetetlen sejtgyülekezés „útjelző táblájaként” (kemokin receptor) funkcionálnak.
Az egyik fajta nyirokcsomórákot is okozó Epstein–Barr-vírus a veleszületett immunválasz során védelmet nyújtó rendszer egyik komponensét (C3bi) kötő receptort (CR2) használja behatolási pontnak az ellenanyag-termelésért felelős B-limfocitákon.
A napjainkban világjárványt okozó koronavírus (COVID-19) a tüdősejteken behatolási kapuként az angiotenzin-konvertáz enzimet (ACE2) veszi igénybe.
A megfertőzött sejteket a vírusok (pl. himlő, bárányhimlő, járványos gyerekbénulás, fertőző májgyulladás B, kanyaró, influenza, herpesz) közvetlenül is károsíthatják.

Szervezetünk védőpajzsa, az immunrendszer
A vírusfertőzések ellen az egészséges immunrendszer több módon is védekezik.
A természetes (veleszületett) immunitás időben az első, azonnali védelmi vonalat jelenti. Ez egy gyorsan reagáló „katasztrófaelhárító csapat” a szervezetben, viszont immunológiai értelemben „memóriával” nem rendelkezik.
Idetartoznak a testnedveinkben (vér, nyirok, nyál, bélnedvek) található molekulák (citokinek), pl. az interferonok. Fontos, hogy az egyes interferonokat (α, β, γ) a szervezet számos szövetében többféle sejt (testünk több részén) is termeli, így az IFNa-t a fehérvérsejtek, az IFNβ-t egyes szöveti sejtek, az IFNγ-t pedig egyes limfociták (pl. a központi jelentőségű T-limfociták és a természetes ölősejtek) állítják elő, amelyek közvetlenül is képesek a vírusfertőzött sejt elpusztítására.
A természetes (veleszületett) immunitás fontos része, hogy egyes, szinte az egész élővilágban megtalálható komponensei a betegséget okozó behatolók felszíni mintázatát ismerik fel, így reagálnak bizonyos vírusokkal, sőt a vírusok genetikai anyagával, a DNS- vagy RNS-molekulákkal is, és aktiválják a természetes immunitás többi sejtjét és funkcióját is. Ez lehet az alapja annak a friss felvetésnek, hogy a BCG-vel (Bacillus Calmette Guérin) tuberkulózis ellen oltott emberek általános immunvédettsége kissé erősebb lehet a vírusokkal szemben is. Magyarország sok országhoz képest szigorúbb oltási rendjének köszönhetően remélhetőleg ez előnyös a lakosságra nézve.
A vírus, illetve a vírussal fertőzött sejt eltávolításában részt vesznek a nagy és a kis falósejtek (makrofágok, granulociták) is. Hasonlóképpen a nagyon hatékony és ugyancsak az élővilág számos tagjánál rögzült komplementrendszer is szerepet kap a vírus elleni védekezésben.
A szerzett immunitás lényegesen eltér a természetes immunitástól. Ez a komponense az immunválasznak lassabban alakul ki, de hosszú távú (immun)memóriával rendelkezik. E memória kialakítása a lényege a védőoltásoknak is. Idetartoznak egyrészt a már említett T-sejtek által szabályozott B-limfociták, amelyek a vírus felszíni antigénjeivel reagáló ellenanyagokat képesek termelni. Ezek vírusfertőzés esetén a vírus terjedésének, illetve az újrafertőződésnek a megakadályozása révén fejtenek ki vírusellenes hatást. Mai tudásunk szerint a leghatékonyabb vírusellenes hatást a T-sejtek egyik típusa, az ún. citotoxikus T-limfociták fejtik ki. Ugyanakkor ismert, hogy ha a vírusnak nincs közvetlen sejtkárosító hatása, a T-limfociták túlzott aktivitása, fokozott lokális hatása maga is okozhat szövetkárosodást, pl. az egyik fertőző májgyulladást okozó vírus (hepatitis C) a májban és a jelenleg világjárványt okozó Covid-19 a tüdősejtekben.
A fertőzés vagy a remélhetően minél hamarabb rendelkezésre álló védőoltások alkalmazása után immunológiai védettség alakul ki. Ennek hossza sok mindentől (a személy genetikai háttere, életmódja, a vírus változékonysága stb.) függ. Ma még nem tudjuk, hogy a koronavírus esetén csak átmeneti (években kifejezhető) vagy életre szóló védettség alakul-e ki.
A vírusok sajnos – evolúciójuk miatt – „kicselezhetik” az amúgy többféle „fegyverrendszerrel” védekező (lásd fent) immunrendszert.
A vírusok túlélésének (a nélkülözhetetlen behatolási kapukról a sejteken már volt szó) további három eszköze:

– Genetikai anyaguk gyakori mutációja miatt sűrűn váltogatják a köpenyfehérjéiket (antigénjeiket), miközben megtartják fertőzőképességüket (ilyenek pl. az influenzát és a náthát okozó rhinovírusok). Szerencsére ezek a változások időnként a vírus „lefegyverzésével” járnak. Csak bízhatunk abban, hogy a koronavírusokkal is ez történik, és „trónfosztásuk” hamar bekövetkezik.

– Egyes vírusok többféle „stratégiával” közvetve is béníthatják a rájuk veszélyes sejtes immunreakciót.

– A vírusfertőzés következtében a fertőzött sejt olyan felszíni receptorokat kezd kifejezni, amelyek mintegy „megelőző csapás” révén visszatámadják a rájuk veszélyes immunsejteket, így a fertőzött sejt „ellentámadása” előbb bénítja meg az immunsejteket, mint hogy azok kifejthetnék a hatásukat.

Hogyan segíthetünk szervezetünknek a védekezésben?
A fertőzésekre való fogékonyságot számtalan tényező határozza meg. Még az egyébként teljesen egészséges egyéneknél is különböző a fertőzések gyakorisága, ugyanabban a körben és körülmények között ugyanaz a kórokozó az egyik embert megbetegíti, a másikat pedig nem. Ezt befolyásolja a genetikai háttér, a védő felszínek, a bőr, a nyálkahártyák aktuális állapota, a táplálkozás, a higiénés körülmények stb.

A korábbi járványok alapján tudjuk, hogy a járvány hamarabb és nagyobb mértékben érinti a rossz táplálkozási és higiénés viszonyok között élőket. Ehhez társulnak a fertőzésekre való fogékonyságot tovább növelő krónikus betegségek. Mindezek alapján ahhoz, hogy lehetőség szerint ne kapjuk el a fertőzést, elsődleges teendőnk a higiénés és társadalmi rendszabályok betartása.

Az egyes szervek, szervrendszerek egészséges működéséhez az egész szervezet optimális körülményeinek, homeosztázisának fenntartása szükséges. Ahhoz, hogy a szervek (szív, tüdő, vese, endokrin mirigyek, máj, vérképző rendszer stb., beleértve az immunrendszert is) jól működjenek, stabil ionháztartás, enzimfunkciók, sejtanyagcsere, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek stb. szükségesek. A vitaminok szerepét áttekintve tudjuk, hogy az A-vitamin elsősorban a látásban, a B-vitaminok a szénhidrát-anyagcserében és az idegrendszer működésében, a C-vitamin mint antioxidáns az anyagcsere-folyamatokban, a D-vitamin a csontanyagcserében, az immunrendszer működésében, az E-vitamin szintén antioxidánsként, a K-vitamin pedig a véralvadásban játszik szerepet.
Az ásványi anyagok és nyomelemek (cink, vas, réz, magnézium, szelén stb.) elsősorban bizonyos enzimek működését biztosítják. A vitaminok, nyomelemek tehát nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. Megfelelő összetételű, kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással biztosítani tudjuk belőlük a szükséges mennyiséget, ami mellett egészséges egyéneknek nincs szükségük külön pótlásukra. Ez napi három-öt étkezést jelent, melyek tartalmaznak fehérjét, szénhidrátot (elsősorban összetett szénhidrátokat, de persze a testsúlytól függően megengedettek az egyszerű szénhidrátok is), zsiradékot, zöldséget, gyümölcsöt.
A megfelelő vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-ellátottság mellett a szervek – így az immunrendszer is – a körülményekhez adaptálva működnek. Az egészséges immunrendszer a külső környezet kihívásának megfelelően reagál, nem javítja a válaszadást, és így nincs is szükség ún. „immunerősítés”-re.
A vitaminok közül kivételként meg kell említeni a D-vitamint (amelyet szerteágazó funkciója alapján már inkább D-hormonnak nevezünk). Mivel az aktív D-vitamin kialakulásához a bőrben napfényre van szükség, és Magyarországon az emberek jellemzően kevés időt töltenek a napon (ami indokolt is a káros UV-sugárzás miatt) a nem megfelelő táplálkozási szokások mellett, a D-vitamin-hiány általánosnak tekinthető a populációban. Ezért a D-vitamin külön pótlása javasolt azoknál, akiknél a szérumban mért szintje nem éri el a normálértéket. Ezt támasztják alá azok a kutatási eredmények is, amelyek kimutatták, hogy bizonyos immunológiai kórképek, autoimmun betegségek és daganatos betegségek kialakulása összefüggésbe hozható az elégtelen D-vitamin-szinttel. Ezzel szemben az elterjedt nagy dózisú C-vitamin (napi 2000–10 000 mg) bevitele nem indokolt, hiszen csak annyi hasznosul belőle, amennyi a sejtek működéséhez szükséges, és mivel vízben oldódó vitamin, a felesleges mennyiség hamar kiürül a szervezetből (sőt egyes esetekben a húgyúti oxalátkő képződés fokozásával gondot is okozhat).
Hasonlóképpen nem indokolt, sőt akár veszélyes is lehet a zsírban oldódó vitaminok (A, E, K) „pótlása”, ha egyébként változatosan táplálkozunk. Ezek ugyanis felhalmozódhatnak a szervezetben, túladagolásuk pedig betegséget okozhat.

Más a helyzet akkor, ha olyan alapbetegség ismert, amely az egész szervezet működését befolyásolja – daganatos betegségek, az immunrendszer betegségei, vesebetegségek, bőrbetegségek, a gyomor-bél rendszer betegségei stb. –, és amelyek mellett a beteg nem tud megfelelően táplálkozni, tartósan gyógyszereket szed, vagy mozgáskorlátozottá válik. Az ilyen alapbetegségek mellett a táplálkozás, ezzel a szükséges tápanyagok bevitele, felszívódása sokszor nem elégséges. Ezért a létfontosságú molekulák, vitaminok, nyomelemek megfelelő bevitelére egyéni adagolással külön is szükség van. Fontos, hogy ez a pótlás sem egyedül az immunrendszer működését támogatja, hanem az összes többi szervét is. Ilyen esetekben a kezelőorvosok határozzák meg a kiegészítő kezelést.

A hirdetésekben, interneten ajánlott egyéb „immunerősítők” hatékonyságával kapcsolatban nincsenek megfelelően alátámasztott, bizonyítékon alapuló eredmények, ezért alkalmazásuk a Covid-19-fertőzés kivédésére sem ajánlott.

És ha mégis bekövetkezik a baj
Az eddig leírtak elsősorban arra vonatkoztak, hogy hogyan kerüljük el a fertőzést. Ha mégis elkaptuk a Covid-19 betegséget, akkor elsődlegesen a járványügyi szabályokat kell követni (enyhe esetben otthoni elkülönítés, fertőtlenítés stb.), ha pedig a tünetek súlyosak, akkor kórházi kezelésre van szükség. Arra vonatkozóan, hogy betegség kialakulása esetén tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy ne súlyosbodjanak a tüneteink, nincs elegendő információnk. Otthoni körülmények között maximálisan ajánlott a higiénés szabályok betartása, a betegség tüneteihez képest lehetőség szerint a további kiegyensúlyozott táplálkozás. Természetesen, ha valaki étvágytalan, lázas, hasmenése van, akkor szóba jön a vitamin-, nyomelem-, ásványianyag- vagy elektrolitpótlás megfelelő folyadékbevitellel. Ezek nemcsak az immunrendszer, hanem az egyéb szervrendszerek normális működését is segítik. Külön „immunerősítésre” ekkor sincs szükség, különösen annak a folyamatnak az ismeretében, amely a súlyos, életveszélyes állapot kialakulását jellemzi. Ha olyan beteg kapta el a fertőzést, akinek valamilyen alapbetegsége van, akkor annak a kezelését, a rendszeresen szedett gyógyszerek szedésének folytatását, esetleges módosítását egyeztetnie kell a kezelőorvossal.

A SARS-CoV-2 koronavírus a fertőzéskor a légutak gyulladását okozza, majd a vírus szaporodásával súlyos esetben vírusos tüdőgyulladást vált ki. A fertőzéssel együtt elindul a már leírt immunválasz, amely lecsengetheti a vírusfertőzést, csökkenti a gyulladást, a beteg pedig meggyógyul.

Bizonyos esetekben azonban a védő immunválasz károsodik, a vírus szaporodása fokozódik, a sérült szövetek, sejtek mennyisége nő, ami egy szisztémás gyulladásos kaszkád kialakulásához vezet, klinikailag a légzési elégtelenség tüneteivel. Ebben a folyamatban már a speciális intenzív osztályos kezelésnek van szerepe, amelynek során életveszélyes állapotban akár az immunológiai folyamatok bizonyos lépéseinek a gátlása is szóba jön, a gyakorlati tapasztalatok és kutatási eredmények birtokában kidolgozott ajánlások alapján.

A tudomany.hu oldalon megjelent összefoglaló írás összegzésként megjegyzi, hogy a Covid-19-fertőzés megelőzésében, kezelésében elsősorban a higiénés és társadalmi rendszabályok betartásának, a kiegyensúlyozott táplálkozásnak van szerepe, amelynek része lehet egy ismert állapot, alapbetegség szervi tüneteinek megfelelő vitamin- és nyomelem-kiegészítés orvosi javaslat szerint. A nem ismert összetételű, mechanizmusú, bizonyítékokkal nem alátámasztott hatékonyságú „immunerősítőknek” a szerepe erősen megkérdőjelezhető, alkalmazásuk nem ajánlott.

Hozzászólások

Mi zajlik az emberi agyban?

Mi zajlik az emberi agyban?

Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért

Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt

Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére

Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket