Legalább 25 millió évesek a nyelvünkért felelős agyi területek

A korábbi feltételezések alapján a kérdéses agyterület csupán az ember és a csimpánzok közös őseiben jelent meg, nagyjából 5-6 millió éve, azonban most egy nemzetközi kutatócsoport ennél sokkal ősibb eredetet talált.
Mivel az agy lágy szövete nem marad meg kövületekben, ezért a különböző részeinek eredetét csak a mai agyfelépítés vizsgálatával, s különféle fajok agyának összehasonlításával lehet feltárni. Ezt a módszert követte az a kutatócsoport is, amelynek több tagja a felfedezést hírül adó Newcastle Egyetem kutatója. A kutatás eredményét a Nature Neuroscience szakfolyóiratban tették közzé.

Chris Petkov, a Newcastle Egyetem Orvosi Karának professzora elmondta: „Olyan ez, mintha egy régi ősünk kövületeire bukkantunk volna.”

A kutatók diffúzió-súlyozott mágneses rezonancia képalkotó (dMRI) vizsgálatok alapján tárták fel az ember, valamint a csimpánz és a makákó hallásáért felelős agyterületeinek felépítését, valamint az arcuate fasciculus nevű régiót, amely a nyelvtanulásban, beszédben szerepet játszó Broca- és Wernicke-területeket köti össze.

A vizsgálatok alapján nemcsak az ember és a csimpánz rendelkezik az agyterületek közti szükséges összeköttetéssel, hanem már a makákó is. Petkov professzor hozzátette: „Eddig is sejtettük, csak bizonyíték híján nem voltunk benne biztosak, hogy az emberi beszédhez szükséges idegi területek evolúciós alapjai már megvoltak a korábbi főemlősökben is. Be kell vallanom, hogy meglepődtem, a miénkhez hasonló rendszer gyakorlatilag az orrunk előtt hevert más főemlősökben is.”

A vizsgálatokhoz részben már korábban, más kutatók által készített és szabadon hozzáférhető dMRI felvételeket használtak, részint pedig a kutatócsoport is készített új felvételeket, s ezeket is becsatolta a más kutatók számára szabadon hozzáférhetőek közé. Az ilyen felvételek teszik lehetővé, hogy később például kibővítsék a most elvégzett vizsgálatokat.

Mivel az ember és a makákók közös őse mintegy 25 millió éve élt, ezért a beszédet lehetővé tevő agyterület kialakulása is legalább ennyi idővel ezelőtt megtörtént már. A felfedezés azt az evolúciós elképzelést támogatja, amely már korábban feltételezte, hogy a hallás idegi útvonalainak közük van a beszéd kialakulásához. Az ember esetében azonban megerősödött az arcuate fasciculus régió bal féltekén, s kissé eltért a jobb féltekén az evolúciósan korábbi, vagyis a csimpánz-, és makákó-változatokhoz képest.
A kutatók szerint az is elképzelhető, hogy még korábbra nyúlik vissza az érintett agyterületek kialakulása, ennek kiderítéséhez átfogóbb vizsgálatokra lesz azonban szükség.