Lélegeztetőgépet fejlesztett a NASA

A járvány leküzdését segítve 37 nap alatt készültek el a kimondottan a koronavírus-betegek ellátására készült eszköz prototípusával a NASA mérnökei.

A NASA JPL (Sugárhajtás Laboratórium) mérnökei űrhajókat, s azok berendezéseit szokták elkészíteni, munkájukat innovatív megoldások jellemzik, így nem állt távol a csapattól az sem, hogy valami egészen új eszközt készítsenek. Mivel a COVID-19 miatt minden másnál fontosabb volt, hogy a kórházaknak elegendő lélegeztetőgép álljon rendelkezésükre, a mérnökcsapat ebben vállalt szerepet. Michael Watkins, a JPL igazgatója elmondta: „Nem orvosi műszerek, hanem űrhajók építése a specialitásunk, azonban a kiváló mérnöki munka, a szigorú tesztelés és a prototípusok villámgyors elkészítése mind jellemzői a csapatunk tevékenységére.”

Amikor a JPL munkatársai ráébredtek, hogy ők is hozzájárulhatnak a járvány elleni küzdelemhez, segíthetik az egészségügyet és a közösséget is, azonnal munkához is láttak. A megépített eszköz, ahogyan az űreszközöknél is megszokhattuk, betűszó nevet kapott: VITAL, ez pedig annyit jelent: létfontosságú, a „helyben elérhető technológián alapuló lélegeztetőgép” szavakból áll egybe. Az orvosi eszközökhöz képest gyorsabban legyártható, kevesebb alkatrészből áll, egyszerűbb az üzemeltetése. Emellett könnyen lehet rajta olyan apróbb módosításokat végezni, hogy hagyományos kórház helyett akár egy szállodában, vagy tábori kórházi körülmények közt is használni lehessen. A hagyományos eszközhöz képest viszont rövidebb ideig lesz csak képes üzemelni, sok év helyett csak 4 hónapig, ám a járvány csúcsidőszakát ezzel ki tudja szolgálni. Kimondottan a koronavírus-betegek ellátásához, az ARDS-t (akut légúti distressz szindróma) elért eseteihez tervezték, így kevesebb plusz funkciója is van egy hagyományos készülékhez képest. Egyszerre 20 napon keresztül képes mindenfajta beavatkozás, karbantartás nélkül üzemelni a készülék, és terepi körülmények közt is műköstethető, akár egy szünetmentes áramforrásról is, így szállítást is lehetővé tesz.
A működéséhez, ugyanúgy, ahogy a hagyományos lélegeztetőgépeknél is, szükség van arra, hogy a beteget leszedálják, s az oxigént szállító csövet a légutakba vezessék, s azokhoz hasonló módon dinamikusan szabályozható is a működése. Az eszközt a New York-i Mount Sinai Icahn Orvosi Intézetének aneszteziológiai laborjában tesztelték, ahol kimondottan ilyen célra kialakított környezetben, megfelelő bábuk segítségével különböző egészségügyi helyzeteket tudnak szimulálni, s a hasonló műszereket kipróbálni, illetve működtetésüket elsajátítani.
Az orvosi intézetben kiválóan vizsgázott a szerkezet, és most arra várnak, hogy a sürgősségi használati engedélyt is megkapja az FDA hivatalától, erre gyorsított eljárásban várhatóan néhány nap alatt sor kerül.
A NASA JPL munkatársai az eszköz építéséhez szükséges technikai leírásokat szabadon hozzáférhető formában közzé teszik, így bármilyen gyártó azonnal nekiállhat a sorozatgyártásnak is. A készülék tervezésekor kimondottan ügyeltek arra is a NASA mérnökei, hogy a felhasználandó alkatrészek olyanok legyenek, amelyeket a hagyományos lélegeztetőgépek gyártásához nem használnak, így ha valamely gyártó rááll, ezzel nem fogja veszélyeztetni az egyébként szélesebb körben használható hagyományos gépek előállítását.