Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Tudomány

Hogyan nyissuk ki egy tárgy csomagolását?

National Geographic Magyarország

Egy új kutatás szerint nem mindegy, hogy tépjük, illetve ollóval, vagy késsel vágjuk fel a műanyag zacskókat.

Forrás: Getty Images

Egy ausztrál-kínai kutatócsoport mérlegelte a mikroműanyagok keletkezésének egy speciális esetét, mégpedig szó szerint, számolt be az EOS földtudományi hírportál. Műanyag tárgyak felnyitása során keletkező mikroszkopikus részecskéket mértek meg rendkívül érzékeny mérleg segítségével, hogy meghatározzák, milyen módszerű nyitás során mennyi keletkezik. Kézzel feltépés, ollóval felvágás, vagy késsel felvágás módszereit vizsgálták, vagyis azokat, amelyeket az ember a valóságban is használ például egy zacskó chips kibontásánál. Az eredményeket a Scientific Reports folyóiratban közölték.

Különböző hétköznapi műanyagtárgyak kinyitását-eldarabolását vizsgálták, mint pl. az ásványvizes palack kupakjának első nyitása, a csokoládé vagy chips csomagolásának felnyitása, vagy szigetelőszalag elvágása.  Cheng Fang és kutatócsoportja boltban vásárolta meg a tárgyakat: „Olyan holmikat szedtünk össze, amiket a mindennapi életben mindenki vásárol.” A felnyitáskor keletkező szemcséket egy extrém érzékenységű kvarckristályos elektrokémiai mérleggel mérték meg, amelynek a mérőfelülete kb. akkora, mint a ceruza tompa vége. A mérések alapján egy-egy tárgy felnyitásakor 10-30 milliárdad gramm mikroműanyag volt a mérlegen, de Fang elmondta, hogy ez mindenképp rendkívüli alulbecslése a valós adatnak. A nyitás során ugyanis keletkeznek annyira apró darabok is, amelyek a levegőben lebegnek és így nem hullanak rá a mérleg felületére, s ezért nem is lehetett őket megmérni így. Úgy számították, hogy a módszerükkel csak minden kétezredik szemcsét tudták megmérni, így minden egyes nyitáskor több tízezer mikroszkopikus műanyagszemcse keletkezett.

A tömegméréseken túl mindegyik nyitási módszert követően elektronmikroszkópos vizsgálatnak is alávetették a felnyitott csomagolásokat, hogy a felület sérüléseit megnézzék, és a keletkező mikroszkopikus darabok alakját is megvizsgálják.

Elektronmikroszkópos felvétel egy polietilén zacskó felnyitásakor keletkező mikroszkopikus sérülésekről.
Forrás: EOS/ Cheng Fang

 

Egészen érdekes eredmény született: a legkevesebb mikroszemcsét az átlagos élelmiszerek polietilén csomagolásának feltépése hozta létre, és a legtöbb akkor keletkezett, ha késsel vágták fel a zacskót, de az ollós vágás is csak egy picivel volt kevésbé rossz, mint a késes. Fang így magyarázta a különbséget: „Egy késsel, főleg, ha nem borotvaéles, voltaképp szeleteket szaggatunk le a zacskóból.” A vágás során kb. 50 százalékkal több mikroműanyag keletkezett, mint a feltépéskor.
Persze nem minden műanyag esetére lehet igaz, hogy a feltépés a kevésbé káros nyitási módozat, ez függhet a műanyag vastagságától, merevségétől és más tulajdonságaitól is.

Ez is egy módja annak, ahogy a mikroműanyagok kialakulnak, és ha abba gondolunk bele, hogy az egészen apró, és a levegőben lebegni képes darabokat be is lélegezzük, már érdemes rajta elgondolkodni, hogy miként nyitjuk fel a csomagolást. De talán olyan is lesz, akinek ez eredmény elveszi a kedvét a műanyagba csomagolt élelmiszerek vásárlásától.

Hozzászólások

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.

Így változik a kutyák személyisége az életük során

Így változik a kutyák személyisége az életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben.

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

A mamutok és az óriáslajhárok mellett a kardfogú macskák a pleisztocén legismertebb állatai.

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Az eddigi tudományos ismeretek alapján az élelmiszerek és azok csomagolóanyagai nem játszanak szerepet a koronavírus terjedésében.

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Az észak-amerikai őslakosok a kontinens nyugati partvidékén egy hosszú szőrű kutyafajta bundáját nyírták úgy, ahogy másutt a juhokét.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket