Újra feldolgozzák az Europa holdról készült régi felvételeket

A felvételeket még az 1990-es években a Galileo űrszonda készítette, ám ezek, az eltelt időben igen sokat fejlődött képfeldolgozási technikával, jelentősen feljavíthatóak.

A Jupiter igen közkedvelt holdja felszínét izgalmas alakzatok borítják, úgy mint a mélyben lévő óceánnak köszönhetően kialakult hátságok, árkok, felboltozódó dómok, és a kutatók által csak káosz-területnek hívott igen kusza vonalakból álló régiók borítják. A Galileo űrszonda által több mint 20 éve készített felvételek és mérések alapján született meg a döntés az Europa Clipper nevű küldetésről, amelynek feladata már kimondottan e Jupiter-hold vizsgálata lesz. A NASA JPL (Jet Propulsion Laboratory – Sugárhajtás Laboratórium) szakemberei nekiálltak a korábban készült fotók ismételt feldolgozásának, főként azzal a céllal, hogy a készülő küldetés tervezőit segítsék.


„Csak egy keveset láthattunk az Europa felszínéből a régi felbontáson” – mondta Cynthia Phillips a NASA JPL planetológus szakembere, aki az Europa kutatási programját hosszú távon is felügyeli, s ennek része a régi felvételek újra feldolgozása.
A három, most bemutatott felvétel 1998. szeptember 26-án készült, a monokróm fotók pixelenként 460 méter felbontásúak, a színes felvételek ennél sokkal rosszabb felbontásban készültek el. Ennek okán a nagy felbontásúakat színessé varázsolni úgy, hogy a színek a valós felszíni mintázatnak feleljenek meg, igen nagy kihívás. Azonban az így elkészült képeken a különféle geológiai alakzatok könnyebben elkülöníthetőek a színmegjelölések alapján. Ezek a színek ugyan nem a valós, emberi szem által látható árnyalatok, hanem a felszínt alkotó anyagok különböző kémiai összetételét jelzik. Például a kékes-fehér árnyalatok a tisztább vízjég színei, míg a vöröses színek a jégbe keveredett „szennyező” anyagok, mint különféle sók jelenlétét mutatják.
A felszíni alakzatok elrendeződéséből azokra a geológiai folyamatokra próbálnak következtetni a kutatók, amelyek az alakzatok létrejöttében szerepet játszottak, például a Jupiter igen erős gravitációja miatt kialakult, a jégkéregre ható árapály húzó-nyíró erői. A káosz-területek különös blokkokból álló mintázatainak létrejöttéhez a kutatók úgy vizsgálják e területeket, mintha a blokkok egy kirakós játék egymáshoz képest elmozdított és eltekeredett darabjai volnának, amelyeket össze kell illeszteni.