Újabb elmélet ad magyarázatot a tunguszkai eseményre
1908. június 30-án, helyi idő szerint, reggel 7 óra után hatalmas robbanás történt Szibéria középső részén. Ez volt a tunguszkai esemény, melyet egy légkörbe belépő égitest idézett elő.
A szakértők később arra jutottak, hogy az eseményt egy 10-15 kilométer magasan, 30 megatonna erővel felrobbanó meteor okozta. A detonáció óriási területen tarolta le a tajgát, és rengeteg kárt okozott. Bár a tunguszkai eseményt több mint egy évszázada vizsgálják a kutatók, még mindig rengeteg rejtély övezi – többek közt az is kérdés, hogy miért nem találtak becsapódási krátert.
Szakértők egy csoportja a közelmúltban erre a problémára próbált megoldást találni – számol be a ScienceAlert. A csapat arra jutott, hogy az eseményt az idézhette elő, hogy egy vastartalmú aszteroida lépett be a légkörbe, viszonylag közel került a felszínhez, majd visszatért az űrbe. Daniil Khrennyikov, a Szibériai Szövetségi Egyetem munkatársa szerint csapatával három aszteroidamérettel számoltak: 50, 100 és 200 méteres átmérővel. Az objektumokat további három csoportba osztották anyaguk alapján: vas, kőzet és vízjég. A kutatók matematikai modellek segítségével elemezték, hogy mekkora és milyen összetételű objektum idézhette elő a tunguszkai robbanást.
A jeges égitest elméletét, melyet már az 1970-es években is felvetettek, hamar elvetették a kutatók. Egy ilyen objektum ugyanis gyorsan megsemmisült volna. Egy kőzetből álló aszteroida valamivel tovább fennmaradhatott volna, de végül ez is teljesen elégett volna.
A csapat arra jutott, a legvalószínűbb az, hogy egy 100-200 méter széles égitest 3000 kilométeren át repült a légkörben. A kutatók szerint ez több, az eseménnyel kapcsolatos részletet is megmagyaráz, így a becsapódási kráter hiányát is. Bár a hipotézis több szempontból is meggyőző, a kutatók is kiemelték, hogy további elemzésekre lesz szükség az alátámasztásához.