A legközelebbi fekete lyuk 1000 fényévre található

Az objektumot a déli félteke égboltján közvetett módon pillantották meg az ESO csillagászai: míg maga a fekete lyuk láthatatlan, a kísérőcsillagai mozgásukkal elárulták. E kísérők, vagyis a fekete lyukkal hármasban keringő két csillag ráadásul viszonylag fényes, a déli féltekéről akár szabad szemmel is láthatóak – stílszerűen a Távcső (Telescopium) csillagképben. (A hármas rendszerről készült fantáziarajzon és videón piros vonal jelzi a fekete lyuk láthatatlan objektumát, kékeszöld pedig a látható két csillagot.)

A kutatók úgy vélik, hogy ezt a felfedezést sok hasonló fogja még követni, csak a jéghegy csúcsa, ahogy többen is fogalmaztak a kutatócsoport tagjai közül. A felfedezést egy egész más célú vizsgálat segítette elő: kettőscsillag-rendszereket figyeltek meg egy felméréssorozatban, amikor rábukkantak a különleges hármasra, a mérési adatok elemzése során. Ezt követően a HR 6819 nevű hármas rendszer titkának feltárásához a La Silla obszervatórium 2,2 méteres MPG/ESO távcsövét és a FEROS spektrográfját használták, s hosszú időn át folytatott mérésekkel, megfigyelésekkel megállapították, hogy az egyik látható csillag 40 naponta kerüli meg a láthatatlan társát, vagyis a fekete lyukat, míg a másik csillag e páros körül kering, távolabbi pályán.

Fekete lyukakat általában úgy fedeznek fel, hogy észlelik a kísérő csillagukkal való kölcsönhatás (a csillagtól elszippantott anyag átáramlása) miatti erős röntgensugárzás távozását a rendszerükből, ez esetben nem észleltek ilyesmit. A két látható csillag mozgásából azonban ki tudták számolni, hogy mekkora a rendszer harmadik, láthatatlan tagja: a Napnál kb. négyszer nagyobb tömegűnek adódott. Egy ekkora, de láthatatlan égitest pedig nem lehet más, csakis fekete lyuk.

Petr Hadrava, a Cseh Tudományos Akadémia professzora, a felfedezésről született, az Astronomy & Astrophysics szakfolyóiratban közölt tanulmány társszerzője elmondta: „Nagyon meglepődtünk, mikor kiderült, hogy ez az első olyan szabadszemes csillagrendszer, amiben fekete lyuk található” Galaxisunk születése óta rengeteg csillaga végezhette be életét fekete lyukként, ám  csak maroknyit ismerünk ezek közül.

A felfedezésből talán a legfontosabb tanulság az, amit a kutatás vezetője, Thomas Rivinius így foglalt össze: „Sok százmillió csillagtömegű fekete lyuk lehet, amelyek mind felfedezésre várnak. Most, hogy már tudjuk, hogyan és mit kell keresni, nagyban megkönnyíti a munkánkat.” Az árulkodó röntgensugárzás nélküli fekete lyukak későbbi felfedezéseinek a kezdete lehet a most elvégzett kutatás.

A mostani adatok alapján máris van egy újabb jelölt, a kissé távolabbi LB-1 nevű rendszer, amely gyanús viselkedése miatt feltehetően szintén ilyen hármas rendszer lehet, ám a pontos tulajdonságait még konkrét vizsgálatokkal kell feltárni.

Az ezt megelőzően legközelebbinek ismert fekete lyuk kb. 3200 fényév távolságban van, így a friss felfedezés harmadolta a korábbi rekordot.

A felfedezésről élőben is hallhatunk Kiss László csillagász, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója előadásában, amelyet itt lehet május 7-én 20:00-tól követni majd.