Kevesebb áldozata lehetett 6. századi pestisjárványnak

I. Iusztinianosz bizánci császár korában súlyos pestis-járvány alakult ki Európában, amely újabb hullámok révén 541–750 között pusztított a kontinensen.

A korábbi feltételezések alapján a pestis a birodalom populációjának felével végzett, egy új tanulmány azonban más eredményre jutott – számol be a Marylandi Egyetem Nemzeti Szocikörnyezeti Szintézis Központja (SESYNC). Lauren White és Lee Mordechai a modern egészségügyi kutatásokat alapul véve matematikai modellezés segítségével mérték fel a járvány hatásait. A kutatók arra jutottak, hogy a bubópestis halálozási aránya alacsonyabb, a járvány időtartama pedig rövidebb lehetett.
White szerint meglehetősen kevés a számszerű forrás a korabeli bubópestissel kapcsolatban, ezért kreatív módon kellett alkalmazniuk a modern módszereket. A szakértők a birodalom fővárosára, Konstantinápolyra koncentráltak, ahol 542-ben jelent meg a betegség. Egyes források alapján a járványban a város 500 ezer lakosából 300 ezer ember halt meg, a csapat szerint ugyanakkor ez a szám túlzó lehet.
Korábban egyes szakértők azt feltételezték, hogy a pestis az egész Mediterráneumot hasonló módon érintette, White-ék viszont úgy vélik, hogy a helyi sajátosságok jelentős eltéréseket okoztak. Az éghajlat, a népsűrűség és egyéb tényezők mind befolyásolhatták a terjedést.
Nem ez az első kutatás, amely hasonló következtetésre jut. A tanulmány újabb bizonyíték arra, hogy eddig a valóságoshoz képest jelentősebbnek ítélték a járvány következményeit.