16 évnyi olvadást örökített meg a NASA
A szakértők műholdak segítségével mérték fel a sarki jégsapkák zsugorodását és a tengerszint emelkedését.
A NASA az ICESat és utódja, az ICESat-2 műholdjain található lézerek segítségével elemezték Grönland és az Antarktisz jegének változásait az elmúlt 16 évben – számol be a Space.com. Az előbbi űreszközt 2003-ban, utóbbit pedig 2018-ban bocsátották fel, a szerkezetek a felszínről visszaverődő sugarak alapján gyűjtötték az adatokat.
Az eredmények alapján az utóbbi időkben az Antarktisz keleti felén némiképp nőtt a jég mennyisége, a kontinens nyugati területein viszont látványos volt az olvadás. Grönland átlagosan évi 200, míg az Antarktisz 118 gigatonna jeget vesztett. A két terület teljes olvadása 2003 és 2019 között 14 milliméter tengerszint-emelkedést eredményezett.
Ben Smith, a Washingtoni Egyetem glaciológusa és a folyamatot bemutató tanulmány vezető szerzője szerint rövid periódusokon figyelve nem sok derül ki az olvadás hátterében álló klímaváltozásról. A 16 évnyi adat viszont már átfogóbb képet ad arról, hogy a jelenség hátterében valóban a hosszú távú éghajlati átalakulás áll.
A csapat egy új modellt is kidolgozott, mellyel felmérhető a jég sűrűsége, ebből pedig a tömegét, illetve az évek során jelentkező veszteséget is ki tudták számolni. Az új tanulmány jól bemutatja, hogy a klimatikus átalakulás hosszú távon miként hat a jégre, illetve hogyan járulhat hozzá a tengerszint emelkedéséhez.
Autizmus spektrumzavar diagnózisa MI segítségével
A korai diagnózis minden esetben, így az autizmus spektrumzavar esetében is fontos, azonban igen nehéz feladat, ezt segítheti a mesterséges intelligencia.
Lehet-e a divat fenntartható?
A divat gyors, néhány hónap alatt elavulnak az újonnan vásárolt termékek, s ezzel igen jelentős hatásuk van a környezetre, társadalomra és energiafelhasználásra.
A lovak arckifejezéséről
Lássuk be: a lovak sokarcúak. Mint kiderült, e jószágok 17 különböző „pofát vághatnak” – tízzel kevesebbet, mint az ember, de eggyel többet, mint a kutya, és néggyel többet, mint a csimpánz.
Az Enceladus párakilövellései a James Webb-űrteleszkóppal
A Szaturnusz holdjának jégkérge és mélybeli óceánja van, a déli sarkvidékénél pedig a jég repedésein át rendszeresen a világűrbe lövelli óceánja vizét.
Új részletek tárultak fel Afrika elhagyásáról
A modern ember kb. 80 ezer évvel ezelőtt kelt útnak Afrikából, hogy meghódítsa a bolygó minden zugát, ennek részletei pedig a modern orvostudományra is hatással vannak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
