Amerika készül a holdbányászatra
A Trump-adminisztráció megkezdi a Hold bányászatára vonatkozó nemzetközi egyezmény jogi kidolgozását.
A terv újabb lépés a NASA Artemis-programjában, melynek célja, hogy ismét embereket juttassanak a Holdra, az égitest körül létrehozzanak egy űrállomást, illetve bevonják a magáncégeket az űrkutatásba – írja a Reuters. A jogi tervezetet az Egyesült Államok egyelőre nem osztotta meg partnereivel.
Az űrutazásban érdekelt államok kulcsfontosságúnak tartják a Holdat, már csak azért is, mert az égitest révén lehetne a Marsot is elérni. Az nemzetközi megállapodás, az Artemis Accords keretében olyan biztonsági zónákat alakítanának ki a holdbázisok körül, melyek megakadályoznák a rivális országok és vállalatok közti súrlódásokat. A paktummal, illetve a nemzetközi jog segítségével a holdbányászatot is szabályoznák.
Az elkövetkező hetekben az Egyesült Államok megkezdi a hivatalos tárgyalásokat Kanadával, Japánnal, egyes európai országokkal, illetve az Egyesült Arab Emirátusokkal. A kezdeti egyeztetésekben Oroszország nem fog részt venni, mivel a Pentagon egyre inkább fenyegetőnek látja Moszkva amerikai kémműhold-ellenes műveleteit.
Az Egyesült Államok tagja az ENSZ 1967-es űrjogi egyezményének (Outer Space Treaty), a biztonsági zónák elképzelése ezen nemzetközi szerződés egyik vitatott pontja. Az érintett pont alapján nem lehet területi követelést megfogalmazni a Holdon, a biztonsági zónák pedig megfelelnének ennek az előírásnak.
Az Artemis Accords-zal az Egyesült Államok, az ENSZ-államokat megkerülve, csak az űrversenyben érdekelt országokkal állapodna meg. A kérdés az, hogy mely államok próbálnak majd csatlakozni, illetve hogy a rivális Kína miként fogadja az ötletet.
Az esőerdő sem jelentett akadályt az embernek
Mintegy 150 ezer éve a modern ember már képes volt a sűrű, afrikai esőerdőben is fenntartani magát, ez sokkalta régebbi időpont, mint az eddigi bizonyítékok sugallták.
Ezek a mérgező anyagok vesznek körbe minket otthonunkban
Több tízezer vegyületről ismert, hogy képes károsítani az egészséget.
Így mozognak együtt a sáskarajok
A sáskarajokról korábban az volt az elterjedt nézet, hogy egy rakás élettelen szemcséhez hasonlóan mozognak, az új kutatás azonban egészen más eredményre jutott, és ennek milliók élelmére, megélhetésére lehet hatása.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Az agyunkban van a desszertgyomrunk
Desszertgyomornak csúfolt az a képességünk, hogy miután degeszre ettük magunkat az ebéddel, még be tudunk falni nem kevés süteményt is.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
