Különleges bolygóra bukkantak a világűr távoli pontján
Bár a Tejútrendszerben rengeteg Föld-szerű exobolygó lehet, megtalálásuk nem egyszerű. Csupán az eddig ismert mintegy 4 ezer exobolygó harmada épül fel kőzetből, és ezek is viszonylag közel vannak.
Meglehetősen távol, nagyjából 25 ezer fényévre bukkantak egy új kőzetbolygóra – számol be a ScienceAlert. Az égitest további különlegessége, hogy nagyjából olyan messze kering csillagától, mint a Vénusz a Naptól.
Az exobolygók többségét két módszerrel észlelik: a csillagok elhalványulása révén, amely az előttük elhaladó bolygók takarására utal, illetve a csillagok ingadozásának mérésével – ez az exobolygók gravitációs mezejével magyarázható. Egy harmadik, kevésbé elterjedt módszer lényege, hogy egy, a megfigyelő és a megfigyelt égitest közti nagy tömegű objektumot, például egy másik csillagot használnak fel lencseként. Az érintett közbülső objektum ugyanis gravitációjából adódóan lencseként görbíti meg a fényt. Amennyiben a kapott kép kellően torz, az egy exobolygó jelenlétére utalhat.
Antonio Herrera Martin, az új-zélandi Canterbury Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint nagyon ritka felfedezésről van szó: a használt csillag öt napig funkcionált lencseként a megfigyelés során, az exobolygótól származó torzítás pedig öt óráig volt észlelhető. Miután igazolták, hogy valóban egy bolygóval van dolguk, tovább vizsgálták a rendszert.
A felfedezett égitest egy szuperföld, tömege közel négyszerese bolygónkénak. Ezzel ez az egyik legkisebb tömegű objektum, melyet gravitációs mikrolencse segítségével azonosítottak. A bolygó egy 0,12 naptömegű csillag körül kering 0,63-0,72 csillagászati egységre, az égitesten egy év 617 földi napnak felel meg. Egyelőre nem állnak rendelkezésre olyan műszerek, melyekkel részletesen fel lehetne mérni a csillag tulajdonságait, így arra sem lehet következtetni, hogy az exobolygó felszínén adottak-e a feltételek az élet számára.
A fájdalom nyelve világszerte azonos
Ha belerúgunk egy bútor lábába vagy elvágjuk az ujjunkat, anyanyelvtől függetlenül igen hasonlóan kiáltunk fel.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
