Így hatottak a hidegháborús fegyvertesztek az időjárásra
Úgy tűnik, bizonyos években a nukleáris fegyverkísérletek a robbantásoktól távoli területeken is hatottak az esőzésekre.
A Readingi Egyetem csapata szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió által az 1960-as években elvégzett fegyverkísérletekkel olyan sugárzó részecskék kerültek a légkörbe, melyek az elektromos töltés révén hozzájárultak a csapadék kialakulásához – számol be a Phys.org. A szakértők a skóciai Shetland-szigetek egyik meteorológiai állomásának adatait elemezték 1962 és 1964 között. Miután felmérték, hogy az egyes napokon mekkora volt a radioaktivitás által generált töltöttség, megállapították, hogy a magasabb szintű napokon 24 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki csapadék.
Giles Harrison, a csapat vezetője szerint a korszakban a szakértők a robbantásokkal felszabadult sugárzó anyagokat elemezve ismerték fel a légköri keringési mintákat. Kollégáival most ezen megfigyeléseket használták fel, hogy felmérjék a detonációk esőre gyakorolt hatásait.
A szakértők régóta tudják, hogy a csapadékképződést számos faktor, így a töltöttség is befolyásolja. A kutatók a tesztekre vonatkozó adatokat és az időjárási feljegyzéseket kombinálva utólag is rekonstruálni tudták, hogy a nukleáris fegyverek hogyan növelhették az esőzések valószínűségét.
Bár a hidegháborúban a robbantásokat jellemzően a világ eldugottabb pontjain hajtották végre, a detonációk hatásai a távolabbi területeken is érzékelhetőek voltak. A sugárzó részecskék az atmoszférában utazva igen messzire juthatnak, a radioaktivitás pedig képes volt ionizálni a légkört, elektromos töltést hozva létre. A szakértők bíznak benne, hogy friss eredményeik segíthetnek jobban megérteni, hogy a töltés révén miként lehet befolyásolni a csapadékképződést.