Megfelelhetnek-e a körülmények a Marson az életnek?
A fő kérdés az volt, hogy a Földről érkező élőlények és élettelen dolgok milyen hatással lennének a marsi ökoszisztémára.
Az SwRI (Délnyugati Kutatóintézet), az USRA (az Amerikai Egyetemek Űrkutatási Társasága) és az Arkansasi Egyetem munkatársai közös vizsgálatot végeztek annak érdekében, hogy eldöntsék, vajon a Marsra érkező járművek, és később az emberek egy esetleges marsi ökoszisztémában kárt tudnának-e tenni, beszennyezhetik-e föli eredetű élőlényekkel a bolygót. Ehhez azt kellett felmérni, hogy a fizikai körülmények közt lehet-e olyan, amelynek köszönhetően az élet bármilyen formában fennmaradhatna.
A rendkívül száraz és hideg marsi környezetben a víz vagy azonnal megfagy, vagy elpárolog, kivéve, ha nagyon magas benne az oldott só mennyisége. Egy erősen sós oldat nemcsak jóval alacsonyabb hőmérsékleten fagyna meg, hanem a párolgása is lassabb, ráadásul a Marson bőven vannak sók, így azok sűrű sóoldatai is előfordulhatnak.
Dr. Alejandro Soto, az SwRI kutatója, a Nature Astronomy folyóiratban közzé tett tanulmány egyik szerzője elmondta: „Olyan helyszíneket vizsgáltunk meg a Marson, ahol a körülmények és a víz hőmérséklete lehetővé teszik, hogy az ismert élet szaporodni tudjon. Azt akartuk megtudni, hogy ezek a területek vajon lakhatóak-e. A marsi klímán és az űrszondák mérésein alapuló modellszámításokat végeztünk, s kiderítettük, hogy a sóoldatok hol és meddig képesek stabilak maradni.”
A számítások eredménye alapján, habár egyes sóknak köszönhetően akár a Mars felszínének 40 százalékán is lehet folyékony állapotú víz, de időben igencsak korlátozottan: maximum a marsi év 2 százalékában. Bár a földi extremofil élőlények közt rendkívüli tűrőképességűek vannak, az ilyen körülmények még ezek számára is ellehetetlenítenék a túlélést. Az időjárási adatok alapján sós oldatok folyamatosan akár hat órán keresztül is folyékony állapotban maradhatnak a marsi felszínen, ez kissé tágabb időtartam, mint a korábbi becslések alapján vélték. Azonban ezeknek az oldatoknak a hőmérséklete olyannyira alacsony, hogy a földi létformák számára biztosan nem volna itt lehetőség az életben maradásra, szaporodásra.
„Ezeknek az eredményeknek köszönhetően csökkent annak az esélye, hogy a Marsra utazva beszennyezzük az ottani környezetet, mivel a földi élet nem volna képes megmaradni. Emellett ahhoz is hozzásegítenek az adatok, hogy a lehetséges lakhatóság marsi körülményeiről többet megtudjunk”- tette hozzá Soto.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
