A genetikáról árulkodnak egy emberként nevelt csimpánz csontjai
Suzy két lábon járt, és megtiltották neki, hogy fára másszon.
Az Új-Mexikói Egyetem, a Harvard Egyetem és a Dél-Kaliforniai Egyetem vizsgálata alapján a csimpánzoknál megfigyelhető ujjperc-görbület nem a mászástól alakul ki, hanem örökletes – számol be a Phys.org. Ian Wallace, Loring Burgess és Biren Patel egy, az 1930-as években emberként nevelt csimpánz, Suzy csontjait vizsgálták.
A legtöbb főemlősnél az ujjpercek íveltek, ami megkönnyíti a fára mászást. Fajunk ezzel szemben régen elszokott a hasonló mozgástól, ujjperceink ezért egyenesek. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az ötévesnél fiatalabb csimpánzok idejük 70 százalékát a fákon töltik. A főemlősök és emberek ujjpercei közötti eltérés miatt egyes szakértők arra gyanakodtak, hogy a görbület kialakulása éppen az állandó mászásra adott egyik reakció.
A kutatók most Suzy maradványait tanulmányozták. A majmot kölyökkorában vásárolta meg Gertrude Lintz, egy angol származású felsőosztálybeli nő, aki leginkább egzotikus állatairól volt ismert. Lintz a csimpánzra ruhát adott, felegyenesedve sétáltatta, székbe ültette, és ágyban engedte aludni. A mászást teljesen megtiltotta az élőlénynek.
A kutatók az állat ujjperceit elemezve megállapították, hogy éppen ugyanannyira görbültek, mint vadon élő rokonaié. A szakértők ezért úgy vélik, hogy az egyedi ujjperc örökletes, és nem a mászás miatt jön létre. Wallace-ék szerint eredményeik az evolúcióról alkotott elképzeléseket is befolyásolhatják, a vizsgálat ugyanis azt sugallja, hogy elődeinknek jóval tovább kellett tartósan a talajon mozogniuk, hogy az ujjperceik kiegyenesedjenek.