Kettős exobolygó-újszülöttek meglétét igazolta a Keck Obszervatórium
Az épp csak kialakult exobolygók hatalmas méretűek, és kb. 370 fényév távolságban találhatóak a PDS 70 nevű csillag körül. A korábbi megfigyelések beigazolódását forradalmi technológiai fejlesztések tették lehetővé.
A formálódóban lévő rendszert 1996 óta apró lépésekben fedezték fel, és 2018-ban mutatta ki az Európai Déli Obszervatórium felvétele a csillag körüli porkorongban az egyik éppen születő bolygót, a PDS 70b-t, majd 2019-ben a második, PDS 70c nevűre is rábukkantak egy újabb technikával készült felvételen. Ez utóbbi bolygó körül egy hold kialakulására utaló jeleket is észleltek ekkor.
A Hawaii Mauna Kea hegyén álló Keck Obszervatóriumban egy, a Caltech (Kaliforniai Műszaki Egyetem) kutatóinak vezetésével dolgozó nemzetközi kutatócsoportnak sikerült független felvételekkel igazolnia az újszülött óriásbolygók létezését, s erről az Astronomical Journal szakfolyóiratban be is számoltak. A felvételek elkészültét az obszervatóriumban nemrég felszerelt forradalmian új rendszer, az ún. infravörös piramidális hullámfront-szenzor, és a légkör torzító hatásait kivédő adaptív optika együttes működése tette lehetővé.
A PDS 70 az első olyan ismert, több exobolygós rendszer, amelynek formálódását a kutatók megfigyelhetik. „A két Jupiter-szerű születő exobolygó első felvételének elkészültekor volt némi zavar” – mondta Jason Wang, a Caltech asztrofizikusa, a kutatás vezető szerzője. „A bolygócsírák az új csillag körüli por- és gázkorongban sűrűsödnek össze, azonban ez a protoplanetáris korong egyúttal el is takarja a lényegi látványt előlünk. A felvételeken igen nehéz elkülöníteni a protoplanetáris korong anyagát a benne összeálló bolygóktól” – magyarázta Wang, aki a kutatócsoportjával kidolgozott egy új módszert e probléma megoldására. „Tudjuk, hogy a korong szimmetrikusan veszi körbe a csillagot, a bolygó pedig egyetlen pontként jelenhet meg a felvételeken. Ha a korong egészének fényességét ismerjük, akkor abból minden egyes pontjáét is ki lehet következtetni, s ahol nagyobb fényességet tapasztalunk, ott lehet a bolygó. Tudjuk, mennyire kellene fényesnek lennie az adott pontnak, ha csak egy porkorong lenne ott, és ezt a fényességet kivonva a teljes felvételből, a maradék kiadja magát a bolygót.”
A Keck II. Obszervatórium NIRC2 nevű infravörös kamerájával készültek el a felvételek, a nemrégiben felújított adaptív optika, és a valós idejű számítógépes vezérlés segítségével. „Ez a technológia drámaian megnövelte az exobolygók megfigyelésének lehetőségeit, különösen azokét, amelyek kis tömegű csillagok körül épp most alakulnak” – magyarázta Sylvain Cetre, a Keck Obszervatórium szoftvermérnöke, az új adaptív optika egyik fő fejlesztője. „Azt is lehetővé teszi majd ez a technológia, hogy sokat javítsunk az olyan nehezen megörökíthető célpontok felvételein is, mint a galaxisunk központja.” Az innovatív infravörös szenzor azt méri, hogy a bolygónk légköre miként torzítja el a beérkező fényt. Az adaptív optika önmagában is sokkal pontosabb felvételeket tesz lehetővé azzal, hogy kiküszöböli a légkörünk okozta torzítások javát, és az új korrekciós rendszer ezen még tovább javít, még élesebb és részletgazdagabb felvételek készülhetnek. „Ez az új technológia megsokszorozza a kinyerhető tudást” – mondta Peter Kurczynski, az NSF (Nemzeti Tudományos Alap), a kutatóprogramot részben finanszírozó intézet programigazgatója.
„A PDS 70 rendszeréről készült felvételek az elsők közt voltak, amelyeket Jason Wang csapata ennek a technológiának a tesztelése során készített. Nagyszerű és izgalmas látni, hogy mennyire kiválóan kiküszöbölte a légkörünk torzításait egy ilyen porban gazdag, születőben lévő bolygórendszer esetében is” – mondta el Charlotte Bond, az adaptív optika tervezésében és beszerelésében kulcsszerepet kapott kutató.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
