Egy exobolygó születését sikerült megfigyelni

Bár egyre többet hallunk az exobolygók felfedezéseiről, a bolygókeletkezés megfigyelésére eddig nem került sor. Most viszont az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) SPHERE nevű berendezése segítségével, az 520 fényév távolságban lévő fiatal csillag, az AB Aurigae esetében ez sikerült. A csillag körüli, bolygókeletkezés reményét hordozó porkorongot már a Hubble űrtávcsővel is észlelték 2003-ban, és pár éve az ALMA mikrohullámú rádiótávcsöve is megörökítette a spirálisan csavarodó por és gáz elegyét, azonban csak most sikerült róla rendkívüli részletességű képet készíteni.

A Szekeres csillagképben lévő fiatal rendszer most közzé tett felvételeit 2019 decemberében és 2020 januárjában készítették el, a SPHERE (Spectro-Polarimetric High-contrast Exoplanet Research, vagyis Spektro-polarimetrikus nagykontrasztú exobolygó kutató műszer) segítségével, amely kimondottan az exobolygók minden korábbinál részletesebb megfigyelésére specializált. Ez a műszer a bolygókat hordozó (illetve feltételezhetően bolygókat hordozó) rendszerek megfigyelése során azt használja ki, hogy míg a csillagok fénye nem polarizált, addig a bolygókról visszaverődő már az, így meg lehet különböztetni a két forrásból eredő fényt.

E műszernek köszönhetően a korábban láthatatlanul halvány részletek is megjelentek a felvételen, így a spirálisan csavarodó por- és gázkorong azon csomója is, amely egyértelműen egy születő exobolygót rejt. „A bolygókeletkezés egyes elméleti modelljei alapján nagyjából ilyen megjelenésre számítottuk” – mondta Anne Dutrey, a tanulmány egyik szerzője, a Bordeaux-i Egyetem Asztrofizikai Laborjának kutatója. „A csomóban, a bolygó helyén a spirál két karja találkozik, egyik a bolygó pályájától a csillag felé, a másik pedig ellenkező irányba terjed. E karok mentén áramlik a protoplanetáris korongból a bolygóra az az anyag, amelyből így a bolygó gyarapodik.”

Az egyre nagyobb számban érkező ESO felfedezésekben még további növekedés várható, ha elkészül a most épülő 39 méteres teleszkóp is, az ELT (Extremely Large Telescope – Rendkívül Nagy Távcső), amelynek köszönhetően a közelmúltban az ALMA és az SPHERE által elért eredmények után még részletgazdagabb képeket kaphatunk. Anthony Boccaletti, a kutatás vezető szerzője hozzátette: „Közvetlenül és sokkal pontosabban figyelhetjük majd meg azt, hogy a gázok dinamikája miként befolyásolja az exobolygók keletkezését.”

Az ESO távcsövével született felfedezésről az Astronomy & Astrophysics szakfolyóiratban számolt be a francia vezetésű nemzetközi kutatócsoport.