Egy parazita darázs segítheti a vegyszermentes rovarirtást

Vegyszerek használata nélkül nyújthat segítséget a mezőgazdaságban egy darázsfaj, mely a káposztafélék egy súlyos kártevőjének létszámát szabályozza.

A káposztaféléken gyakori, ám nemkívánatos vendég a káposztabolha nevű bogárfaj, amely tömeges jelenlétével hatalmas károkat tud okozni, annak ellenére, hogy maga a bogár egészen aprócska. (A bolha elnevezést azért kapta, mert ugrik, egyébként a levélbogarak közé tartozik az állat.) A káposztabolha nemcsak esztétikai problémát okoz azzal, hogy szitává rágja a növény leveleit, hanem annak kiszáradását is előidézheti, a fiatal növények pusztulását okozza, emellett növénybetegségek terjesztéséért is felelősek.

Angol kutatók a káposztabolhák egy repcére szakosodott csoportjának, a 3-4 mm-es Psylliodes chrysocephala-nak a megfigyelését végezték, amikor véletlenül felfedezték a biológiai védekezést lehetővé tevő élősködő darazsat. A felfedezés érdekessége, hogy laborban tartott növények és káposztabolhák voltak az alanyok, mégis, egyszer csak megjelentek a darazsak rajtuk. Némi nyomozást követően derült ki, hogy a használt káposztabolhák ezreit a szabadban begyűjtésük előtt már megfertőzhették a parazita darazsak. A megfigyelt káposztabolha-populáció a darazsak hatására összeomlott, és ezzel a kártételük is megszűnt, ez pedig igen kecsegtető a mezőgazdasági alkalmazásuk lehetősége miatt!
A darázs is egészen apró, és a káposztabolhába helyezi el a petéit, amelyek azután a fejlődésük során elpusztítják magát a bogarat. A darázs a Microtonus brassicae nevet viseli, és csak a genetikai elemzés segített meghatározni a faját, mivel egyetlen 2008-as leírásán túl semmi információ nem született még róla. A mostani „újra felfedezése” viszont lehetővé tette a kis darázs részletes leírását és megfigyelését is, ezekről a kutatócsoport az Entomologia Experimentalis et Applicata szakfolyóiratban számolt be. Megfigyelték, hogy a nőstény darazsak miként helyezik el a káposztabolha testében a petéjüket, és azt is, hogy képesek a szűznemzésre ők is. A kb. 2,5 mm-es lárvák a káposztabolha testében fejlődtek ki, miközben a bogár még élt, majd a testén kívül bebábozódtak. A darázs peterakásától számítva a bábból való kikeléséig átlag 43,5 nap telt el.

A most vizsgált káposztabolhák főként az olajáért termesztett őszi káposztarepcét támadják meg igen nagy arányban, s a korábban ellenük használt neonikotinoidok betiltásával védtelenné vált a növény. A parazita darazsak azonban kiválthatják a korábbi, és igen sok káros hatása miatt betiltott rovarirtót. Mivel a darázs két egymástól független helyen is felbukkant, ráadásul a mostani kísérletben igen nagy számban találták meg, a kutatók úgy vélik, igen elterjedt is lehet. Megfelelő alkalmazásban kiválthatja a korábbi vegyszerhasználatot.