Új koncepció született az űr megtisztítására
Egyre több az űrtörmelék bolygónk körül, a hulladék pedig idővel a többi űreszközre is veszélyt fog jelenteni.
Egy friss tanulmány alapján nem a törmelék eltakarításával, hanem a nemzetközi egyezményeken alapuló kozmikus pályahasználati díjjal lehetne orvosolni a problémát – számol be a Phys.org. Matthew Burgess, az amerikai Környezettudományi Kutatási Kooperációs Intézet munkatársa és kollégái szerint műholdankénti évi 235 ezer dolláros díjjal 2040-re négyszeresére növekedne a műholdipar költsége, miközben a törmelékek száma jelentősen csökkenne.
Burgess úgy véli, hogy az űrben érdekelt szervezetek nem számolnak azzal, hogy eszközeikkel mennyire megnehezítik a többiek munkáját. A kutató szerint olyan rendszerre van szükség, ahol a felbocsátók közvetlenül számolhatnak azzal a költséggel, amely egyébként a többi szervezetre hárulna.
A becslések alapján jelenleg mintegy 200 ezer mesterséges objektum kering a Föld körül, számuk és ezzel együtt az ütközések kockázata azonban folyamatosan nő. A problémára eddig a szakértők főleg technológiai megoldásokat vázoltak, ilyen koncepció a hatalmas hálóval vagy lézerrel történő takarítás.
Burgessék szerint a gond ezekkel a tervekkel az, hogy nem ösztönzik az üzemeltetőket a változtatásra, sőt a megtisztuló világűrbe idővel még több műholdat bocsáthatnak fel. Fontos kiemelni, hogy a pályadíj nem az indított, hanem a bolygó körül keringő műholdakra vonatkozna, és minden űreszköznél külön számolhatnának el az egyes faktorokat, például az ütközés kockázatával. A díj értékét idővel megemelnék, ezzel növelve az ipar értékét. A csapatnál bíznak benne, hogy ily módon rávehetnék a szervezeteket, hogy használaton kívüli műholdjaikat eltávolítsák.
Megváltozik az agy az okostelefon-elvonástól
Az okostelefonok sok ember életének szerves részévé váltak, mintegy az emberi test kiterjesztéseként lehet őket értelmezni, és egészen elmosódott az a határ, amely a telefonhasználatot és a telefonfüggőséget elválasztja.
Így élték túl egyes állatok a legnagyobb kihalási hullámot
A perm időszak végén, mintegy 252 millió évvel ezelőtt játszódott le a bolygó legnagyobb kihalási hulláma, amelyet a kétéltűek ősi rokonai képesek voltak átvészelni.
Távolról érkezett az első athéni ezüstpénzek anyaga
A Peiszisztratosz athéni türannosz uralma idején készült ezüstpénzek az első érmék az ókori athéni világból, a hozzájuk használt ezüst eredetére derült fény.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Koszosabb űrállomások segíthetik az űrhajósok egészségét
Az űrhajósok gyakran szenvednek az immunrendszer problémái okozta egészségügyi gondoktól, egy új kutatás arra jutott, hogy egyszerűen túl tiszta környezetben élnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
