Galaktikus ütközés eredménye lehet a Naprendszer születése

A Tejútrendszer egyik kis kísérőgalaxisa, a Sagittarius elliptikus törpegalaxis válthatta ki mindazokat a folyamatokat, amelyek elvezettek az élet megjelenéséhez is. Az 1990-es években felfedezett törpegalaxis mindössze harmad akkora távolságban van a Tejúttól, mint a közismert Nagy Magellán Felhő, és égi mozgása során rendre áthalad galaxisunkon. Bár a tömege csupán tízezred része a Tejúténak, mégis jelentős felfordulást képes okozni benne, vannak olyan elképzelések is, melyek szerint a Tejút jellegzetes spirálkarjainak szerkezetét is ezen ütközéseknek köszönheti, számolt be az ESA, az Európai Űrhivatal.

Egy most, a Nature Astronomy folyóiratban közzé tett tanulmányban a Gaia űrtávcső felmérésének eredménye alapján arra jutottak, hogy a Sagittarius hatása még ennél is fontosabb lehetett. A törpegalaxis ütközéses áthaladása során olyan csillagkeletkezési periódusok indultak be, amelyek egyike a Nap, kb.4,7 milliárd évvel ezelőtti kialakulását is magában foglalja.

Tomás Ruiz-Lara, a kutatás vezetője, a Kanári-szigetek La Laguna Egyeteme asztrofizikusa elmondta: „A modellszámításokból tudjuk, hogy a Sagittarius háromszor haladt keresztül a Tejútrendszeren, először 5-6 milliárd éve, majd 2, végül 1 milliárd évvel ezelőtt. Amikor a Gaia adatbázisát átvizsgáltuk, rábukkantunk a nagy csillagkeletkezési periódusokra, amelyek közt az első 5,7 milliárd éve kezdődött, a második 1,9 a harmadik pedig 1 milliárd éve. Ezek az időpontok pedig igencsak egybecsengenek a Sagittarius áthaladásának idejével.”

A Nap körüli kb. 6500 fényév sugarú területet vizsgálták át a kutatók, ebben is a csillagok távolságát, fényességét, színét, s az adatokat összehasonlították a csillagfejlődési modellekkel. Ez alapján a Sagittarius áthaladásával összefüggésbe hozható csillagkeletkezés elmélete kimondottan jónak tűnt.

„Kezdetben volt a Tejút, ami viszonylag nyugodt galaxis volt – magyarázta Tomás Ruiz-Lara. – Eltekintve egy még korábbi (és egy másik tanulmányban részletezett) csillagkeletkezési időszaktól, a Tejútrendszerben a csillagkeletkezés szép komótos, kiegyensúlyozott formában zajlott. Az ilyen állapotbú Tejútba zuhant bele a Sagittarius törpegalaxis, felszaggatta a kialakult egyensúlyi állapotot, s a por és gáz ennek hatására hullámokat vetett, mint a víz a beledobott kőtől.”

Egyes helyeken e hullámok összeadódva nagyobb por- és gázsűrűséghez vezettek, más helyeken pedig kisebbhez. Ahol sűrűbbé váltak ezek az anyagok, ott indult be a csillagkeletkezés.

„Úgy tűnik, nemcsak a szerkezetében és dinamikájában befolyásolta a Sagittarius a Tejutat, hanem annak egy jelentős részének kialakulását is magával hozta” – mondta Carme Gallart, a tanulmány másik szerzője, szintén a La Laguna asztrofizikai intézetének szakembere. „A Tejút csillagainak egy igen nagy része egyáltalában nem jött volna létre, ha nem lép közbe a Sagittarius.”

Valószínű, hogy maga a Nap és vele a Naprendszer se jött volna létre, ha nem robog keresztül a Tejúton a Sagittarius törpegalaxis, amelyet a Tejút gravitációja rántott magával.

A Sagittarius törpegalaxis sok milliárd éve keringett a Tejútrendszer körül, ám annak tömegvonzása miatt egyre közelebb került, majd végül át is haladt rajta, s ez ismétlődött már az első áthaladás óta két újabb alkalommal.

Forrás: ESA

„A Nap akkor született, amikor számtalan más csillag is kialakult, a Sagittarius első áthaladása idején. Azt természetesen nem tudjuk bebizonyítani, hogy bizonyosan ennek köszönhető a Nap kialakulását eredményező, helyi gáz- és porfelhő összesűrűsödése, azonban időben egybeesik az esemény azzal, amit a Sagittarius idézett elő” – mondta Carme.

Minden egyes áthaladása során veszített a por- és gáztömegéből a Sagittarius, s egyre kisebbé vált. Az adatok azt jelzik, hogy a (csillagászati értelemben vett) közelmúltban, néhány százmillió éve is áthaladt a törpegalaxis a Tejúton, és jelenleg is igen közel van hozzá. A kutatás szerint ennek az áthaladásnak a hatására beindult újabb csillagkeletkezési rohamot is észlelni lehet.

A Gaia űrteleszkópot 2013-ban bocsátották fel, s az általa begyűjtött hatalmas mennyiségű mérési eredmény nélkül a mostanihoz hasonló kutatásokat nem lehetne elvégezni, a 2016-ban és 2018-ban közzé tett két adatcsomag forradalmasította a Tejútrendszerről alkotott ismereteinket.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt