Egyre közelebb a fúziós erőmű indítása
Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot a Földre.
Egészen 1920-ig az emberiségnek fogalma sem volt arról, miként zajlik a csillagok, s így a Nap energiatermelése, ekkor azonban a brit asztrofizikus, Arthur Eddington forradalmi jelentőségű tanulmányt tett közzé. „A csillagok hatalmas energiákat aknáznak ki, ismeretlen módszerrel. Ez aligha lehet más, mint az atomokban rejlő energia, amely minden anyagban hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre; arról ábrándozunk néha, hogy az emberiség megtanulja felszabadítani, s ezzel saját hasznára fordítja majd” – írta Eddington. A kutatók ettől a pillanattól kezdve elkezdték keresni a végtelen és tiszta energia kinyerésének lehetőségét, több mint 200 reaktort építettek, amelyekben megpróbálták a hidrogénatomok ütköztetésével a fúziós energiát felszabadítani, számolt be a Wired.
Az Eddington által felvetett elméletet a csillagok energiatermeléséről egy másik igen híres kutató, Hans Bethe részleteiben is megmagyarázta 1939-ben, munkájáért Nobel-díjat is kapott, 1967-ben. A következő részleteket apránként adták hozzá a fúziós reaktort ötletéhez, például Harold Urey (Nobel-díj 1934-ben) a 2-es tömegszámú hidrogénizotóp, a deutérium, majd Mark Oliphant a trícium, a hidrogén 3-as tömegszámú izotópjának felfedezésével. A fúziós reaktor alapjait jelentő elméleti munka jó része a második világháború idejére készen állt, az első szabadalmat 1946-ban adták be Nagy Britanniában, a komolyabb kutatások csak 1951-ben kezdődtek meg.
Olyan elképzelés ez, amelyet évről-évre téveszmének, lehetetlennek, vagy épp húsz év múlva elérhetőnek neveznek. 1985-ben világossá vált, hogy egyetlen ország sem lesz képes egymagában megoldani ezt az igen bonyolult problémát, nemzetközi összefogást kezdeményezett Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov. 1988-ban elkezdődtek a ma egyszerűen csak ITER-nek, vagyis Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktornak nevezett építmény tervezési munkálatai. 35 nemzet osztotta fel a 23,7 milliárd dollárnyi költséget, amely a 10 millió részegység legyártásához szükséges. Ma a dél-franciaországi Cadarche kutatóközpontban a 25 ezer tonnás gépezet arra vár, hogy 2025-ben beüzemeljék.
Az ütköztetendő izotópok a már említett trícium, és kisöccse, a deutérium lesznek, az orosz matrjoska baba jellegű, egymásba ágyazott darabokból felépülő gépezet belső termében mágnes segítségével 15 millió amper erősségű áramot vezetnek majd keresztül. 24 mikrohullámú generátor, és három, kamion méretű részecskeágyú is azon dolgoznak majd, hogy sikerüljön 150 millió Celsius-fokos hőmérsékletet, és – némi optimizmussal – a hidrogénizotópok ütközését elérni. Ha ez megvalósul, akkor ennek következtében óriási energiákhoz férhetünk hozzá.
Persze nincs rá garancia, hogy az ITER-ben, ahogyan a tervek szólnak, 2035-re már sikeres fúzió zajlik majd, de ez a módszer az egyetlen, amellyel hosszú távon biztosítani tudjuk az emberiség energiaszükségletét. Az ITER munkálataiban hazánk szakemberei is részt vesznek.
Magyar kutatók találtak módszert a világjárványok vizsgálatára
A szakértők olyan módszert dolgoztak ki, amely egyszerre több egyéni tulajdonság tükrében vizsgálja a pandémiák hatását.
Volt, amikor Európában is éltek hópárducok
A hópárducok ma Közép-Ázsia hegyeiben honosak, ám a jégkorszakban még az Ibériai-félsziget és a mai Franciaország területén is éltek.
Magyar kutatók fedeztek fel új anyagállapotot
A különleges anyagállapot vizsgálata hozzájárulhat a precíziós technológia fejlődéséhez.
Afrikát elhagyva új vércsoportjaink alakultak ki
A 120 ezer évre visszamenő elemzés szerint a ma meglévő vércsoportokhoz még a neandervölgyiek is hozzájárultak.
Úgy tűnik, a hangyáktól a közlekedés terén is tanulhatunk
A hangyák mozgása segítheti az önvezető járművek rendszerének optimális közlekedését megszervezni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
