Szenzációs felfedezéshez vezetett a múzeumlátogatás
A Londoni Természettudományi Múzeum a pezsgő tudományos élet egyik fellegvára, amit kutatók tucatjai keresnek fel rendszeresen a világ szinte minden részéről.
Így tett legutóbb az Orosz Tudományos Akadémia munkatársa, Nikolay G. Zverkov is, aki a neves épületben tett látogatását követően váratlan felfedezésre jutott.
Az orosz paleontológus rendhagyó módon fogott hozzá vizsgálatához: kameráját horgászbotra erősítve készített nagy felbontású képeket egy, a múzeumban 1922 óta kiállított, körülbelül öt méteres magasságban elhelyezett halgyík-példányról. Kutatásába később a texasi Baylor Egyetem munkatársát, a hasonló érdeklődési körű Megan L. Jacobsot ugyancsak bevonta – közös munkájuk (amit egyébként a Zoological Journal of the Linnean Society publikált) meglepő eredményekkel zárult.
Mint utóbb kiderült, az általuk korábban tanulmányozott ichthyoszauruszok, melyeknek Anglia számos pontjáról (például Oxford, Cambridge, Kimmeridge vagy Dorset), Oroszországból és Norvégiából, valamint az Északi-sarkvidékről kerültek elő megkövesedett maradványaik, tulajdonképpen egyetlen nemzetségbe (Nannoptergyius) tartoznak. Ezek a tengeri őshüllők tehát a régebbi vélekedésekkel szemben jóval elterjedtebbek voltak; a késő jura idején, mintegy 150 millió évvel ezelőtt szelték a tengerek hullámait.
A friss kutatási eredmények tükrében immár csupán két fajt sorolnak ehhez a genushoz: a Nannopterygius enthekiodont, továbbá az esetről összeállított tanulmányban újonnan leírt, a kövületei alapján a Spitzbergákról, illetve a Ferenc József-földről ismert Nannopterygius borealist.
Írta: Fejes Valentin