Vegetáriánus ragadozók voltak a barlangi medvék

A jégkorszakban élt félelmetes méretű medvékről izotópelemzéssel állapították meg, hogy mivel táplálkoztak.

A ragadozók (Carnivora) rendjébe tartozó barlangi medve (Ursus spaeleus) étrendjére vonatkozó vizsgálatokat az állatok fogazata, a fogakon talált mikroszkopikus kopásnyomok alapján végeztek eddig, és ezekből úgy tűnt, hogy a ma élő barnamedvékhez képest jóval inkább hangsúlyos volt étrendjükben a növényi táplálék, ám azt kiegészítették némi hallal, hússal is.
A 25 ezer éve kihalt, fél tonnás állat legújabb vizsgálatát egy német-román kutatócsoport végezte el, a Tübingeni Egyetem szakemberei vezetésével. A Senckenberg Emberi Evolúciós és Őskörnyezeti Központ kutatói és román kollégáik romániai lelőhelyekről származó barlangi medve csontokból kollagént vontak ki, az elemzésekből kapott eredményeket pedig a Scientific Reports folyóiratban közölték.
A barnamedvénél jóval nagyobb, 3,5 méter testhosszú, 1,7 méter marmagasságú barlangi medve igen elterjedt volt Európában 100-25 ezer évvel ezelőtt. „Igen nagy meglepetés, hogy egy ekkora termetű állat, amely ráadásul száraz és hideg környezetben élt, kizárólag növényi étrendet tartott” – mondta Dr. Hervé Bocherens professzor, a kutatóközpont paleontológus-biogeológus szakembere. „Míg e vegetáriánus életmódot már bizonyították Európa más területein élt barlangi medvéknél, a Romániában előkerült ősmaradványok kapcsán új kérdések merültek fel. Vajon az itt élt medvék ettek húst? A korábbi elemzések szerint a nitrogénizotóp-összetételük egyaránt emlékeztetett egyes húsevőkére és kizárólagos növényevőkére (mint pl. a mamut) is. Épp emiatt kétséges volt, hogy milyen étrendet tartottak.”
A rejtély megoldásához 3 különböző lelőhelyről származó medvefosszíliát vettek górcső alá a kutatók, a csont kollagénből is egy bizonyos aminosavat vizsgáltak, majd az izotóp-összetételt más barlangi medvékével, majd az oroszlán és a ló ugyanilyen adataival hasonlították össze. Az eredmények alapján a romániai medvék kizárólag növényi étrenden éltek, mielőtt kb. 25 ezer éve kihaltak volna. A kutatás eredménye talán a ma élő medvék védelméért tett intézkedéseket is segíthetik. „Ha jobban megértjük, mi vezetett a vegetáriánus barlangi medvék kihalásához, akkor azzal a ma élő vegetáriánus ragadozók, mint a panda, vagy a binturong (más néven nyestmedve) védelmét megfelelő intézkedésekkel segíthetjük” – tette hozzá zárszóként Bocherens.