Halat zsákmányolt utoljára a belemnitesz
Valamikor a 19. században párját ritkító kövület került elő a dél-angliai Dorset partjainál, a méltán híres Lyme Regis közelében.
Jelentősége ellenére erre a pazar leletre csak jóval később, hosszú évtizedek múlva figyeltek fel az őslénykutatók, addig Nottingham városában, a British Geological Survey gyűjteményében porosodott. A szakértők kutatásuk eredményeit a közelmúltban, a Sharing Geoscience Online nevű virtuális eseményen jelentették be.
A nemrég végzett vizsgálat a Plymouth-i Egyetem professzora, Malcolm Hart vezetésével zajlott, melyen a kollégái mellett a Kansasi Egyetem, valamint a charmouth-i székhelyű The Forge Fossils munkatársai is részt vettek. A kivételes fosszília ritka vadászjelenetet örökített meg, amin a Clarkeiteuthis montefiorei egy Dorsetichthys becheire vetette magát. A tintahalak távoli rokona csápjait zsákmánya köré fonva távozott az örök vadászmezőkre: a heringekre emlékeztető hal barnás, pikkelyes teste körül tisztán kivehetők a támadó karjaihoz tartozó kampószerű képletek.
Mint azt a tudósok elmondták, a Clarkeiteuthis a papagájok csőrére hasonlító szájszervével roppanthatta össze szerencsétlenül járt áldozata koponyáját. A Dorsetichthys tragikus sorsa a paleontológusok szerint a kora jura ideje alatt, mintegy 190–199 millió évvel ezelőtt következhetett be, ám ennek pontosabb körülményei (például hogy miként maradhatott fenn ilyen állapotban a két állat megkövesedett maradványa) egyelőre tisztázatlanok.
A Clarkeiteuthis montefiorei a belemniteszek népes táborán belül az úgynevezett Diplobelida rend egyik képviselője volt. Ezek az utódok nélkül letűnt fejlábúak (akárcsak a polipok) tintazacskóval rendelkeztek, aminek minden bizonnyal a menekülés során vették a legnagyobb hasznát. Gyakran csupán a töltény alakú belső vázuk maradt fenn, melyeket a középkor babonás népsége az „istennyila” néven emlegetett.
Írta: Fejes Valentin
A természet szolgáltatásai és az érem másik oldala
Lövei Gábor magyar kutató, a dániai Aarhusi Egyetem munkatársa az Azori-szigeteken kutatja a természet szolgáltatásait. Vajon mi felett siklik el a legtöbb kutató, amit ő figyelembe vesz?
A mentális betegségek öregítik a testet
Kronológiai életkoruknál idősebbnek mutatkoznak a mentális betegségekben szenvedők vérvizsgálati eredményeik alapján.
A szeme se állt jól, mégis kiváló vadász lehetett
A 3 millió évvel ezelőtt élt erszényes kardfogú szemének elhelyezkedése ellenére is jól láthatott.
Halad az ExoMars európai marsjáró programja
Miután az orosz együttműködésnek vége szakadt, az Európai Űrhivatal saját maga készíti elő a küldetést.
Az utak zaja és a magas vérnyomás
Az ablakunk alatt berregő, dudáló, szirénázó járművek szó szerint megemelik a vérnyomást egy új kutatás szerint.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
