Rekorder üstököst találtak
Egyetlen üstökösnél sem figyeltek meg ilyen hosszú csóvát.
A Föld-Nap távolságnál legalább 6,5-ször – a korábbi rekorderénél, a Hyakutakénél pedig kétszer – hosszabb lehet a 153P/Ikeya-Zhang jelű üstökös csóvája – számol be a New Scientist. Geraint Jones, a University College London munkatársa és kollégái a NASA Cassini űrszondája által begyűjtött adatokat elemezték.
Az űreszköz 2002-ben a Szaturnusz és a Jupiter között haladva rengeteg protont azonosított, egészen mostanáig nem találtak magyarázatot az észlelésre. Jones és csapata szerint a részecskék a 153P/Ikeya-Zhangból származhatnak: a protonok az üstökös ionizált csóváját alkothatják.
A Nap és az üstökösök interakciója során kétféle csóva jöhet létre: az egyik az ismertebb porcsóva, amelyet a nap sugárzása hatására az üstökös felmelegedése során annak magjából kiszabaduló szemcsék alkotnak, a másik pedig az ioncsóva, amelyet az üstökös magjában lévő gáz napsugárzás miatti ionizációja alakít ki. A 153P/Ikeya-Zhang esetében a protonok hidrogéngázból jöhettek létre.
A csapat szerint az objektum elhelyezkedése a részecskék észlelésekor árulkodó: a Cassini az üstökös csóváján haladhatott át. A becslések alapján az ionizált csóva nagyjából 1 milliárd kilométer hosszú lehet. Mivel viszonylag ritka, hogy egy űrszonda épp egy üstökös csóvájával találkozzon, kevés az azokra vonatkozó adat a pontosabb meghatározáshoz.