Új felvételek a Mars nagyobbik holdjáról

A NASA Mars körül keringő szondája, a Mars Odyssey THEMIS nevű infravörös kamerája készítette el a vörös bolygó nagyobbik, kb. 25 km átmérőjű holdjának felvételeit, különféle körülmények között, számolt be a NASA JPL.

Az infrakamerás felvételek nemcsak a felszíni hőmérsékletről árulkodnak, hanem a felszíni összetételről is: az egyes pontok közti hőmérséklet-különbségekből lehet következtetni a kőzetek anyagára, fizikai tulajdonságaira. Még mindig nincs abban egyetértés, hogy miként keletkezett a hold: egyik elmélet szerint egy befogott aszteroida, a másik elmélet szerint egy, a Marsba történt becsapódáskor kidobott anyagból állt össze.

A Mars Odyssey-t eredetileg arra tervezték, hogy a Mars felszínét tanulmányozza, azonban a JPL (Jet Propulsion Laboratory, vagyis Sugárhajtás Laboratórium) szakemberei kifejlesztettek egy technikát, amivel fejtetőre lehet állítani a szondát, így az a Mars helyett a Phobos felé is tud nézni. A három újabb kép a „teli-Phobos” fázist mutatja be, vagyis azt, amikor a kis holdacska teljes megvilágításban van. Azonban ebbe a teli fázisba becsúszott egy teljes fogyatkozás is, vagyis az, hogy a Mars eltakarta árnyékával a Phobost egyébként megvilágító napfényt. Az első felvétel (az ábrán az alsó sor első képe) a teljes napfényt élvező holdacskát mutatja 2019. december 9-i felvételen, itt egészen nyárias hőmérséklet uralkodott a felszínen, +27 Celsius-fok volt. A második fotó a fogyatkozás idején, 2020. február 25-én született, s ekkor mérték a Phobos felszínének eddigi, egyik leghidegebb hőmérsékletét: mindössze -123 Celsius-fok volt. A harmadik fotón 2020. március 27-i állapotot láthatunk, amelyen egy másik fogyatkozás végén, az árnyékból épp kilépő Phobos látható, amint annak felszíne elkezd melegedni.

A THEMIS infra-felvételeinek hőmérsékleti adatait színekkel tették láthatóvá, s a színeket a Phobos normál fényben készült fotójára illesztették rá. A hat képből álló ábra felső sorában korábbi időpontokban, a Phobos különböző fázisai során készült képek láthatóak, az első kép hízó-, a második fogyó- (sarló), a harmadik teli-Phobos idején született. A második sorban a friss felvételek láthatóak, amelyek közt a teljes fogyatkozás során mért hőmérsékleti adatokat egy számítógép-generálta képre illesztették, mivel az optikai kamera nem tudja ilyenkor lefotózni a teljesen sötét holdacskát, így annak mozgása alapján modellezték, miként állt a valóságban a hőkamerás felvétel készülte idején, s így kombinálták össze a hőmérsékleti adatokkal a szimulált vizuális tartományú látványt.

Az irányítócsapat azt tervezi, hogy ebben a hónapban a Phobos-sarló fázist fogja alaposabban megfigyelni, s az akkor készülő hőmérsékleti mérésekkel teljesebbé tenni a holdról rendelkezésünkre álló információkat. Christopher Edwards, az Észak Arizonai Egyetem szakembere, aki a felvételek kidolgozásának és elemzésének feladatait irányítja, elmondta: „A Phobos felszínét meglehetősen egyöntetűnek látjuk, s úgy tűnik, hogy igen finom szemcsés anyag borítja. A felvételek a hold összetételére is engednek következtetni, és a jövőbeli képek még ennél is összetettebb adatokat nyújtanak majd a kis hold extrém hőmérsékleti viszonyairól.”

A Mars Odyssey szonda

Forrás: NASA

A Mars Odyssey 2001-től kezdve, vagyis már 19 éve kering a Mars körül, s havonta sok ezer képet készít a bolygó felszínéről, amelyek alapján a leszállóegységek számára alkalmas pontokat is keresnek a jövő küldetéseit tervező szakemberek. A felvételeken túl kulcsfontosságú a szonda szerepe abban is, hogy rádió átjátszóállomásként üzemel, vagyis a felszínen dolgozó szondák, roverek adatait közvetíti a Földre.