National Geographic Magyarország

A Yellowstone vulkánjáról a múltbéli szupervulkáni méretű kitörés jut legtöbbünk eszébe, de gyakran hallunk híreket újabb kitörések lehetőségéről is.

A Yellowstone vulkán, amelyet sokszor, tévesen, szupervulkánnak neveznek, korábbi kitöréseit vizsgálta meg egy angol-amerikai kutatócsoport. A Yellowstone egy olyan vulkán, amelynek igen hosszú története során több olyan kitörése is volt, amelyet szupervulkáni kategóriába lehet sorolni, azonban ezek közt számtalan normál, kisebb kitörés is akadt. A szupervulkáni kitörések igen ritkák, ám képesek gyökeresen átalakítani a környezetet, s ismérvük, hogy e kitörések során legalább 1000 köbkilométer kőzetanyagot juttatnak a felszínre. A Yellowstone létét egy köpenycsóvához (más néven forróponthoz) lehet kötni, így gyakorlatilag folyamatosan kap friss kőzetolvadék-utánpótlást, s az állandó helyen lévő köpenycsóvához képest a felette elhelyezkedő kőzetlemez mozgása miatt a kitörései mindig új helyszínen következnek be. A Yellowstone esetében is jól követhetőek az elmozdulás jelei az újabb kitörések helyszíneiben.

Bár a szupervulkáni kitörések valóban rendkívüli nagyságúak és hatásúak, meglehetősen kevés szerepel csak a geológiai adatbázisokban. A kutatócsoport most két, eddig ismeretlen szupervulkáni kitörést talált, amely a Yellowstone-hoz köthető, s ezekből olyan következtetésre jutottak, hogy gyengülhet a vulkánt tápláló köpenycsóva. A kutatást az Amerikai Geológiai Társaság ismertette, a belőle készült tanulmányt pedig a Geology szakfolyóirata tette közzé.

A kutatócsoport kémiai összetétel, mágnesség, radioaktív izotópok adatainak egybevetésével vizsgálta meg a több tízezer négyzetkilométernyi területen található vulkáni eredetű lerakódásokat, s tárta fel az ezek közti összefüggéseket. „Arra jutottunk, hogy egyes lerakódott kőzetek, amelyeket korábban sok kisebb kitörés eredményének gondoltunk, két nagyobb, 9 és 8,7 millió éve lezajlott szupervulkáni esemény során alakultak ki” – mondta Thomas Knott, a Leicesteri Egyetem vulkanológusa, a kutatás vezetője. „E két kitörés közt a fiatalabbik, amely a Grey’s Landing szupervulkáni kitörés nevet kapta, a Yellowstone-Snake-folyó vulkáni területen az eddigi legnagyobb volt.” A legújabb adatok alapján ráadásul minden idők 5 legnagyobb vulkánkitörése közé is bekerült.

A kutatócsoport számításai alapján a Grey’s Landing kitörése kb. harmadával nagyobb erejű volt, mint az eddig a Yellowstone rendszerében legnagyobbnak tartott Huckleberry Ridge tufát eredményező kitörése. „A Grey’s Landing kitörés során egy New Jersey nagyságú terület azonnal élettelenné vált, a lerakódó forró vulkáni üveg hatására, amely zománcként vonta be a tájat” – magyarázta Knott. Bármi, ami itt a felszínt borította, egy szempillantás alatt egyszerűen elpárolgott a rárakódó forró vulkáni anyag miatt. „A szemcsék a sztratoszférát is telítették, és az USA egész területén sűrű hamueső hullott, majd a kitörés felhője lassan körbeért az egész bolygón.”

Mindkét újonnan azonosított szupervulkáni kitörés a miocénban történt, vagyis a 23-5,3 millió évvel ezelőtti korban, s velük kiegészülten a miocénban így összesen hat ismert szupervulkáni kitörése volt a Yellowstone-nak. Ez azt is jelenti, hogy akkor a mainál még gyakrabban, átlag félmillió évente következtek be szupervulkáni kitörések. A legutóbbi 3 millió év során viszont csak 2 ilyen nagyságú kitörésre volt képes a Yellowstone. „Ebből úgy tűnik, hogy harmadára csökkent a vulkán kapacitása, és ez igen jelentős visszaesés” – magyarázta Knott. A miocénban a kitörések nemcsak méretükben voltak nagyobbak a közelebbi múltéhoz képest, hanem a vulkáni anyagok is forróbbak voltak még akkoriban.

A Grey’s Landing szupervulkáni kitörése során a felszínre jutott riolitos vulkáni törmelék Idaho állam déli részén és Nevada államban található, a kidobódott vulkáni anyag tömör kőzetre átszámított mennyisége (vagyis a kitöréskor a kőzetolvadékban kialakuló gázbuborékok „kivonásával” számított mennyisége) a legszerényebb becslés szerint is meghaladja a 2800 köbkilométert (összevetésül: a Balatonban 1,8 köbkilométernyi víz van).

Az újonnan felfedezett kitörések nem befolyásolják a Yellowstone-ban bekövetkező esetleges jövőbeli szupervulkáni kitörés esélyeit. „Mivel a bizonyítékaink alapján jelenleg 1,5 millió év telik el a Yellowstone két szupervulkáni kitörése között, és a legutóbbi ilyen kitörés 630 ezer éve volt, így még kb. 900 ezer év telhet el a következőig” – magyarázta Knott. Azonban azt hozzátette, hogy ez a becslés távolról sem tekinthető pontosnak, és a vulkán folyamatos megfigyelésére továbbra is szükség van.

A kutatók abban is bíznak, hogy a most használt vizsgálati módszerek segítségével további szupervulkáni kitörések geológiai nyomaira lehet majd rábukkanni bolygónkon, és jobban megérthetjük ezeket a ritka, ám rendkívüli hatású geológiai eseményeket.

#vulkánkitörés #yellowstone