Franciska, Fanni2021. március 09., kedd
Tudomány

Meglepően csalóka a színlátásunk

National Geographic Magyarország

A színek igen fontos részét képezik látásunknak, azonban sokkal kevesebbet észlelünk belőlük, mint hinnénk. Virtuális valóság segítségével vizsgálták meg a színlátásunkat.

Forrás: PNAS

Az amerikai Amherst és a Dartmouth College neuropszichológiai kutatócsoportja vizsgálta meg, hogy vajon az emberi színlátásról alkotott elképzeléseink mennyiben felelnek meg a valóságnak. Az volt a fő kérdés, hogy a körülöttünk lévő színekből mennyit is érzékelünk, és mennyit tesz hozzá a látottakhoz az agyunk, a kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben tették közzé az eredményeiket.

A vizsgálat során a kísérleti alanyok (160 fő, egészséges, jó látású, nem színtévesztő vagy színvak) virtuális valóság szemüveg segítségével különféle jeleneteket láthattak, s miközben ezeket nézték, a szemmozgásukat követte az eszköz. Ennek köszönhetően pontosan ismert volt, hogy egy-egy alany a felvétel mely pontjára fókuszál egy adott pillanatban, s ennek megfelelően tudták a kutatók a látványt fokozatosan megváltoztatni. A változás abban állt, hogy, míg az alany tekintete kereszttüzében álló pont és annak közvetlen környezete (a látómező eltérő részarányában) színes volt, addig a látómezőben megjelenő többi képrészlet, gyakorlatilag a periférikus látótérbe eső látvány pedig fekete-fehér. Néhány, így megnézett jelenet után a kutatók kikérdezték az alanyokat, hogy kiderítsék, mennyire érzékelték a szín-átverést.

A VR szemüveggel 360 fokban érzékelhető a világ a fejünk mozgatása révén, a teljes látómezőnk itt a valóságos, természetes körülményeknek megfelelő kb. 210 foknyi terület. A tesztek során fokozatosan elvonták a színeket a látómező túlnyomó részéről a kutatók, miközben az alany nézelődött.
Forrás: PNAS

 

Alapesetben a látóterünk kb. 210 fokos szélességű, vagyis nagyjából annak megfelelő, mintha a két karunkat egyenesen oldalra nyújtanánk (ez azért több 180 foknál, mert a szemünk jóval előrébb helyezkedik el a vállainknál). A kísérletekben a látómező 10 fokos, 17,5 fokos, 25 fokos és 32,5 fokos részét hagyták meg színesként, míg a többi részt színtelenné változtatták.

A kutatás eredménye azt mutatta, hogy amikor a periférián látható felvételek képét teljesen színtelenné tették, az alanyok közül alig volt olyan, aki ezt tudatosan észrevette volna. A legtöbb ember csupán a látótere közepén érzékelt színeket! A legextrémebb esetben, amikor csupán a teljes látómező 5 százalékánál kisebb területe volt színes, az alanyok harmada nem vette észre, hogy nem a teljes látvány pompázik ragyogó árnyalatokban! Ezt a valóságban úgy képzeljük el, mint az arcunk elé kinyújtott karunk távolságában egy tenyérnyi, 10 cm átmérőjű kis területet. Ha a kérdéses harmadba tartoznánk, és a saját kezünket néznénk, az ujjaink már nyugodtan lehetnének fekete-fehérek, csak a tenyér színeit vennénk észre. Az alanyok 83 százaléka nem vette észre, ha 32,5 foknyi terület (kinyújtott kar távolságában kb. egy írógéppapír méretű rész) volt csupán színes, s a világ többi része színtelen.

Az alanyok igencsak meglepődtek, amikor a tesztet követően a kutatók végül megmutatták nekik, hogy mi is volt az a látvány, amit nem észleltek a kísérlet alatt (a linken láthatjuk a videót). Természetesen akkor, amikor már tudták, hogy mire ment ki a játék, nagyon is jól látták, hogy miként tévesztette meg a kísérlet a színlátásukat, és könnyedén meg tudták különböztetni a színes és a fekete-fehér részeket a felvételeken.

A második kísérletben tudatosan kellett figyelni az alanynak a látómező színeire, mégis csupán 37,5 foknyi területen belül volt képes észrevenni, ha elszíntelenedett a kép.
Forrás: PNAS

Egy második, ellenőrző kísérletet is végeztek a kutatók, itt már csupán 20 alannyal, akiknek kimondottan az volt a feladatuk, hogy próbálják meg észrevenni a látótér perifériáján a színváltozásokat. Az alanyok feladata az volt, hogy amikor észlelik a színek elhalványulását, azonnal nyomjanak meg egy gombot. Az eredmények szerint ez esetben minden egyes alanynál problémát jelentett az, hogy a látóterük középső 37,5 fokos területén kívüli régióban időben észleljék a színtelenné válást. Ez a mindennapjaink során látott világunk harmadánál is kisebb területet jelent. Nemcsak a spontán „átverés” során, hanem a tudatos szín-megfigyelés során is gyengének bizonyult a színlátásunk.
Érdekes, hogy ez a 37,5 fok nem mutat semmilyen neurológiai vagy anatómiai tulajdonságunkkal összefüggést, vagyis nem fizikai okra vezethető vissza a látásunk e különlegessége.

Az eredmények azt mutatják, hogy jóval gyengébb a látóterünk legnagyobb részén a színérzékelésünk, mint valaha is véltük, de ebből semmit se veszünk észre. Lehet, hogy a teszt során még észlelte az alany, hogy nem lát színeket a látómező jó részén, azonban, mivel nem arra a részre figyelt, egyszerűen elfelejtette ezt a tényt és a kikérdezéskor már eszébe se jutott. Számtalan, laborkörülmények közt, az alanyok elé helyezett képernyő segítségével lefolytatott színlátás-kísérlet során már megtudtuk, hogy igenis látjuk a színeket, ha kimondottan arra koncentrálunk. Azonban a valós, életszerű körülmények közepette (amit a virtuális valóság testesített meg a vizsgálatban) már egészen másképp működik a környezetünk tudatos észlelése. Felmerül ezután, hogy amennyiben ennyire nem foglalkozik a teljes világ színeivel az agyunk, akkor miért van az, hogy mégis oly színpompásnak látjuk magunk körül a világot, miért „egészíti ki” színessé a periférikus látóterünket. Számtalan további kérdés is felmerült a kutatókban, amelyeket újabb kísérletek, vizsgálatok során talán majd valaki egyszer megválaszolhat.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Hozzászólások

Sok állatfaj ösztönösen távolságtartó, ha beteg van köztük

Sok állatfaj ösztönösen távolságtartó, ha beteg van köztük

A hangyák, a vérszopó denevérek vagy a mandrill nevű

Algák eddig nem látott 3D-modelljeit alkották meg az ÖK kutatói

Algák eddig nem látott 3D-modelljeit alkották meg az ÖK kutatói

Mint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki

A migrén kutatásáért ítélték oda idén az Agy-díjat

A migrén kutatásáért ítélték oda idén az Agy-díjat

A dániai Lundbeck Alapítvány csütörtökön jelentette be

Szuperföldet találtak egy közeli rendszerben

Szuperföldet találtak egy közeli rendszerben

Az objektum felszínén elképesztő forróság uralkodik.

A patagóniai gleccsertavak áradásának változásai

A patagóniai gleccsertavak áradásának változásai

A szakértők azt vizsgálták, hogy a gleccserek miként idézhetnek elő áradásokat a hegyi régiókban.

National Geographic 2021. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket