Napi 50 métert is visszavonulhat az antarktiszi jég
A szakértők a tengeraljzatot vizsgálva jutottak meglepő felfedezésre.
A Scott Sarkkutató Intézet (Cambridge-i Egyetem) vezetésével egy angol-norvég kutatócsoport az Antarktiszon, a rekord gyorsasággal fogyatkozó Pine Island- és a Thwaites-gleccsereknél térképezte fel a tengeraljzatot – számol be a BBC. A szakértők a jég által hagyott nyomok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a jég naponta akár 50 métert is visszavonulhat. Ez tízszer gyorsabb zsugorodás, mint amit korábban a műholdas felvételeken megfigyeltek.
Julian Dowdeswell, a Scott Sarkkutató Intézet igazgatója szerint különösen fontos a felmérés eredménye, mivel a numerikus modellekben ugyan el lehet játszadozni a paraméterekkel, most azonban valós helyzetben készült mérés egészítheti ki a modellszámításokat. Ezekkel az új adatokkal már a valósághoz jóval közelebbi eredményeket adnak majd a terület jövőjét előrejelző számítások. Mostani munkájuk ugyanakkor azt sugallja, hogy a jég visszahúzódása jóval gyorsabb a vártnál.
A kutatók automatizált tengeralattjárókkal folytattak vizsgálatot, a robotok segítségével a Weddell-tenger mélyéről készítettek képeket, a járművek beúsztak a gleccserek szabadon álló vége alá. A csapat itt olyan, kb. 1,5 méter magas bordák szabályos sorozatát azonosította, melyek egymástól 20-25 méterre voltak, s a kutatók szerint azokat a sávokat jelölhetik, ahol a gleccser egykori alátámasztása végződött. Az árapály a gleccser szabadon lógó végét meg-megemelgetve alakította ki az üledékben a bordázatot, így kb. naponta két ilyen sáv alakul ki, a 12,5 óránként ismétlődő árapály-ciklus révén. A nyomok alapján a szakértők arra jutottak, hogy a jég folyamatosan zsugorodik, naponta 40-50 métert vonulhat vissza. Ha a becslések pontosak, évi 10 kilométeres gleccserhossz-csökkenésről beszélhetünk.
Alistair Graham, a Dél-Floridai Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a vizsgálatban, azt mondta, hogy a tudományos közösségben bizonyára lesznek, akik nem értenek egyet azzal, hogy az árapályhoz köthetőek a bordák. A kutatási módszer ennek ellenére lenyűgöző: a hasonló robotokkal rengeteg újdonság kideríthető a tengerfenék szerkezetéről és összetételéről.
Megváltozik az agy az okostelefon-elvonástól
Az okostelefonok sok ember életének szerves részévé váltak, mintegy az emberi test kiterjesztéseként lehet őket értelmezni, és egészen elmosódott az a határ, amely a telefonhasználatot és a telefonfüggőséget elválasztja.
Így élték túl egyes állatok a legnagyobb kihalási hullámot
A perm időszak végén, mintegy 252 millió évvel ezelőtt játszódott le a bolygó legnagyobb kihalási hulláma, amelyet a kétéltűek ősi rokonai képesek voltak átvészelni.
Távolról érkezett az első athéni ezüstpénzek anyaga
A Peiszisztratosz athéni türannosz uralma idején készült ezüstpénzek az első érmék az ókori athéni világból, a hozzájuk használt ezüst eredetére derült fény.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Koszosabb űrállomások segíthetik az űrhajósok egészségét
Az űrhajósok gyakran szenvednek az immunrendszer problémái okozta egészségügyi gondoktól, egy új kutatás arra jutott, hogy egyszerűen túl tiszta környezetben élnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
