Angéla, Angelika2021. január 27., szerda
Tudomány

Trópusi betegség kórokozóját találták meg egy középkori litván temetőben

National Geographic Magyarország

DNS-minta vizsgálata alapján keresték az egykori a kórokozókat, s egy új módszer vezetett a meglepő eredményre.

Szifiliszes beteg, Albrecht Dürernek tulajdonított képen
Forrás: Wikipedia

Vilniusban egy építkezés során bukkantak rá arra az ismeretlen középkori temetőre, amely a korabeli, 15. századi városhatáron kívül helyezkedett el, ezért járványtemetőnek gondolták a régészek, számolt be a Phys.org. A korszak járványa a pestis volt, de ahhoz, hogy biztosak legyenek benne, valóban e betegség áldozatai pihennek a temetőben, DNS-vizsgálatokat kellett végezni.  „Nem voltak történelmi adataink erről a vilniusi temetőről, így genetikai mintákat kellett elemeznünk” – mondta Rimantas Jankauskas, a Vilniusi Egyetem orvosi karának professzora. Kirsten Bos, a jénai Max Planck Emberi Történettudományi Intézet csoportvezető kutatója gyakran kap régészektől megbízást ilyen genetikai elemzésekre. „A pestis gyakori betegség volt ebben a korban, s az így kinyerhető régiDNS információkból elég sokat meg lehet tudni” – magyarázta Bos, aki a különféle kórokozók régiDNS kimutatásának szakértője, s a Scientific Reports folyóiratban közzé tett tanulmány vezető szerzője.

A Bos csoportjában dolgozó fiatal kutató, Karen Giffin végezte el a DNS-vizsgálatot számos, feltételezett pestis-áldozat fogain, és sikerült is kimutatni a kórokozót. „Nagyon örültem, hogy sikerült kimutatni a betegséget, azonban a fejlesztésünk alatt álló új technológia ennél többre is képes, ezért további ellenőrzéseket végeztünk, hátha újabb információkra bukkanunk e népesség egészségügyi állapotáról” – magyarázta Giffin.

„Ahhoz, hogy kórokozókra bukkanjunk a csontokban, annyit tudni kell, hogy mégis miféle kórokozó genetikai nyomait keressük” – mondta Alexander Herbig, a jénai intézet kórokozó-kutató számítástechnikai csoportjának vezetője. A csoport fejleszti azokat az eljárásokat, amelyekkel kimutatják a megvizsgált genetikai mintákban a kívánt jeleket. „Jelen esetben egy egészen új módszert alkalmaztunk, amelyben nem volt szükség arra, hogy célirányosan keressük a feltételezett kórokozót, hanem átszűrtük a DNS-mintát és mindent megvizsgáltunk, hátha akad olyan molekuláris nyom, amit egy kórokozó hagyott.”

A temető helye Vilnius középkori városfalain kívülre esett, az ábrán a vizsgált maradványok, és a DNS-mintát adó fog látható még.
Forrás: Scientific Reports

 

E módszernek köszönhetően derült fény a temető egy újabb titkára is. Egy fiatal nő maradványaiban olyan kórokozó nyomait fedezték fel, ami a modern szifiliszére emlékeztetett. „Nagyszerű volt rábukkanni erre a nyomra, mivel szakmai berkekben közismert, hogy rosszul őrződik meg a csontokban e kórokozó” – mondta Bos.
A treponematózisok néven ismert, a Treponema pallidum nevű baktérium okozta, a szifilisz családjába tartozó, betegségek régóta együtt élnek az emberiséggel, azonban Európában elég ellentmondásos az első megjelenésük. Régóta Kolumbusz amerikai útjához kötötték a szifiliszt, mivel időben akkor jelent meg, amikor ő visszatért első útjáról. 1495-ben, VIII. Károly nápolyi ostroma idején a gyalogságot tizedelte, majd gyorsan terjedt Európa más vidékeire is a betegség. Azonban újabban egyre több bizonyíték gyűlik arra, hogy nem amerikai eredetű betegségről van szó.
Számos, a csontelváltozásokban járatos szakértő biztos benne, hogy már 1493 előtt is jelen volt a kór Európában, rábukkantak ugyanis olyan maradványokra, amelyekből azonosították, és ezzel az elmélettel egyidejűleg a kórokozó evolúciójáról is új viták kezdődtek.

„Meglehetősen jó minőségű genomot sikerült összeállítanunk a rejtélyes kórokozó nyomaiból, és úgy tűnik, hogy a modern yaws betegséget okozóval azonosnak tekinthető” – mondta Giffin. A yaws a szifilisz egy trópusi rokona, bőrelváltozásokat okoz, és nemcsak az embert, hanem a főemlősöket is megbetegíti, a nedves, Egyenlítő környéki klímán. „Meglehetősen furcsa, hogy egy középkori, észak-európai városban bukkantunk rá a kórokozójára.”

A yaws okozta bőrelváltozások nagyon hasonlítanak a szifiliszére, a további tüneteivel egyetemben – nem véletlen, a kórokozóik igen közeli rokonok, azonban a yaws elsődlegesen nem szexuális úton terjed, gyerekek körében a leggyakoribb.
Forrás: Wikipedia

 

A yaws-ról, mivel mind az embert, mind az emberszabású majmokat megfertőzi, úgy véltük, hogy igen régi betegségünk, és már a jégkorszakban elterjedt volt az emberiség, akkoriban vándorló csoportjai körében. „Azonban a most feltárt yaws-genom csak egy egész minimálisan különbözött a kórokozó elődjének genomjától. Viszont a csontváz középkori volt, s így a genetikai változások az egészen közeli múltból valók: a yaws összes ma ismert változata fiatalabb lehet 1000 évesnél” – magyarázta Bos. „Ennek érdekes következményei lehetnek. Mivel a yaws-ról már tudjuk, hogy jelen volt a középkori Európában, s tudjuk, hogy sok tünete nagyon hasonló a szifiliszéhez, elképzelhető, hogy a 15-16. századi jól ismert szifiliszes esetek is a yaws számlájára írhatóak” – tette hozzá Bos. Meglehet, hogy a yaws valóban nyugat-afrikai eredetű és már a 15. századra elért Európába ez az egyébként erősen fertőzőképes kórokozó, valószínűleg az ekkor már nagyban zajló rabszolga-kereskedelem révén.
„Azonban a szifilisz eredete még mindig nyitott kérdés, viszont azt már látjuk, hogy sokkal bonyolultabb volt a középkori Európa járvány-ökológiai helyzete, mint véltük” – zárta Bos a mondandóját.

Hozzászólások

Miről árulkodnak ezek a 250 millió éves lábnyomok?

Miről árulkodnak ezek a 250 millió éves lábnyomok?

Az Alpok délnyugati régiójában bukkantak rá a kiváló állapotban fennmaradt, megkövült lábnyomokra.

Megvizsgálták a rudabányai főemlős belső fülét

Megvizsgálták a rudabányai főemlős belső fülét

A félkörös ívjárat elemzése sokat elárul élő és kihalt rokonaink fejlődéséről.

Elkezdődik a betegápoló humanoid robot tömeggyártása

Elkezdődik a betegápoló humanoid robot tömeggyártása

Idősek és betegek gondozásában nyújthat segítséget Sophia, a humanoid robot, amelynek idén kezdi meg tömegtermelését a hongkongi Hanson Robotics vállalat - tette közzé az MTI.

A Föld nitrogénkészlete jórészt helyi forrásból ered

A Föld nitrogénkészlete jórészt helyi forrásból ered

A földi nitrogén eredetét azért érdemes kutatni, mert ezzel azt is megtudhatjuk, vajon más bolygórendszerek alkalmasak-e az általunk ismert életre.

Változik a Mars mosolygó krátere

Változik a Mars mosolygó krátere

Szemmel láthatóan megváltozott a Mars déli sarkvidékén lévő mosolygó kráter arca.

National Geographic 2021. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket