Alkalmas lehet az életre az Europa felszín alatti óceánja

A szakértők egy ideje sejtik, hogy az Europa jeges felszíne alatt egy hatalmas vízóceán húzódik. A NASA új vizsgálata alapján az óceán úgy alakulhatott ki, hogy a víztartalmú ásványok a radioaktivitás vagy a Jupiter gravitációjából származó árapályerők keltette fűtő hatásra lebomlottak – számol be a Phys.org. Az Europa a Naprendszer egyik legnagyobb holdja, a Voyager és a Galileo űrszondáknak köszönhetően pedig a kutatók úgy vélik, hogy egy óceán fekszik a felszíne alatt. Ennek eredete és összetétele nem ismert.

A NASA Jet Propulsion Laboratory csapata a Galileo adatai alapján modellezte az égitest mélyén lévő geokémiai körülményeket. Mohit Melwani Daswani, a csapat vezetője szerint a mag, a szilikátréteg és az óceán összetételét is felmérték, és arra jutottak, hogy az eltérő ásványok különböző mélységekben vesztenek vizet és egyéb illékony anyagokat. A kutató hozzátette, a hold belsejéből származó modellezett illékony anyagok tömege összhangban van az óceán becsült tömegével, így az egykori hatások nyomán kivált anyagok még mind jelen is lehetnek az óceánban.

A szakértők szerint az Europához hasonló vizes égitestek jelentős átalakuláson eshettek át: a radioaktív bomlás vagy a közeli objektum árapályfűtése felhevítette az égitestek belsejét, s megemelkedhetett bennük a nyomás is. Így a vizet tartalmazó ásványok lebomlottak, kialakítva az óceánt.

A modellezés azt is felfedte, hogy egy ilyen óceán eredetileg enyhén savas lehetett, szén-dioxidot, kalciumot és szulfátot tartalmazhatott. A megfigyelések alapján az Europa vize ma inkább klórvegyületekben lehet gazdag, és a földi óceánokra emlékeztethet. Daswaniék úgy vélik, hogy a hold óceánja az élet kialakulására is alkalmas környezetet teremthetett.