Ritka dinoszaurusz-maradvány került elő Ausztráliából
Egyetlen csigolya – mindössze ennyi maradt fenn attól a rejtélyes őslénytől, mely a földtörténeti középkor folyamán élt Ausztráliában.
A párját ritkító felfedezés részletei a Gondwana Research szakmai folyóiratban láttak napvilágot.
A ritka kövületre még 2015-ben bukkant rá Jessica Parker, aki annak idején önkéntesként vett részt a Victoria állam területén, Cape Otway térségében szervezett ásatáson. Mint később kiderült, a kora kréta idejéből származó, hozzávetőlegesen 110 millió éves fosszília egy dinoszauruszhoz tartozott, ám a szakértők eredetileg úgy gondolták, hogy ismét egy pteroszaurusz (vagyis repülő őshüllő) megkövesedett maradványával van dolguk.
A rejtélyes őslényt a mai napig rendkívül titokzatos, ugyanakkor vitatott helyzetű Elaphrosaurinae alcsalád újabb képviselőjeként tarthatjuk számon. Néhány (fiatal és felnőtt példányokhoz tartozó) koponyán végzett vizsgálat alapján a tudósok jól tudják, hogy az elaphroszauruszok miféle drasztikus változáson mentek keresztül: mire teljesen kifejlődtek, elvesztették az összes fogukat, így sokakban talán egy furcsa futómadár benyomását kelthetik a hosszú nyakú, rövid karú, csőrszerű állkapcsokkal rendelkező, könnyű testfelépítésű teremtmények. Valószínűleg mindenevők lehettek.
Bár Dr. Stephen Poropat, a Swinburne University of Technology paleontológusa nem tartja teljesen kizártnak, hogy ezek a bizarr dinoszauruszok valaha széles körben elterjedtek voltak, az eddig előkerült szegényes leletanyag birtokában csupán három fajukat írták le korábban – az Elaphrosaurus Tanzániából, a Limusaurus Kínából, a Huinculsaurus pedig Argentínából ismert.
Írta: Fejes Valentin
Az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyai
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) munkatársai vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyait a Kárpát-medence déli részén.
Kiderült, miért utálják egyes gyerekek a brokkoliféléket
A káposztafélék – köztük a karfiol, a brokkoli, a
A fülbemászó zenék úgy terjednek, mint egy vírus
London, 2021. szeptember 22., szerda (MTI) – A
Hogyan hódították meg a polinéziaiak a távoli szigeteket?
A szakértőket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy az első emberek miként jutottak el a nehezen megközelíthető régiókba.
Hosszabb a világ legnagyobb barlangja, mint eddig hitték
Az amerikai Mammoth Cave, azaz Mamut-barlang a világ leghosszabb barlangrendszere, ismert hossza ráadásul egyre nő.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
