Véget ért a második legtöbb halálesettel járó ebolajárvány
A Kongói Demokratikus Köztársaság területén 2018 augusztusától kezdve tombolt az ebolajárvány, amely 2280 ember halálát okozta.
A Kongói Demokratikus Köztársaság hatóságai és a WHO (Egyészségügyi Világszervezet) 2020. június 25-én hivatalosan bejelentették, hogy véget ért a járvány, miután 42 napja egyetlen új fertőzöttet sem találtak az érintett északnyugati tartományokban, számolt be a Nature.
A kongói ebolajárvány elleni küzdelmet nagyban nehezítette a lakosság bizalmának hiánya, összeesküvés-elméleteket gyártottak és eltitkolták a betegeket, veszélyeztették az egészségügyi személyzet munkáját s életükre is törtek nem egy alkalommal. Összesen 3470 fertőzésre derült fény, a halálozás 66 százalékos volt, ezzel a 2014-16 közötti nyugat-afrikai járványt követően a második legsúlyosabb volt a kongói.
A legnagyobb problémát az okozta, hogy a járvány az ország azon területén ütötte fel a fejét, ahol 25 éve polgárháború dúl, a WHO számára ezért jelentett minden korábbinál nagyobb kihívást a védekezés. Az ebola-betegek és az őket gyógyító személyzet között is sok tucatnyi ember sebesült meg, legalább 11 fő egészségügyi dolgozót öltek meg a fegyveres csoportok szándékosan a ebola-kórházak és az alkalmazottak elleni célzott támadások során.
A sok negatívum mellett azonban van két nagy pozitívuma is ennek a járványnak: úgy tűnik, sok-sok évi munka meghozta a gyümölcsét és végre van védőoltás az ebola ellen, és a gyógyulást elősegítő gyógyszert is sikerült kifejleszteni. A védőoltást olyan személyek kapták meg (több mint 300 ezren), akik kapcsolatban álltak ebolás betegekkel, s közülük több mint 80 százalék nem fertőződött meg, s aki elkapta a betegséget, annál is a szokásosnál jóval enyhébb lefolyású volt a kór. Emellett sikeresen alkalmaztak két frissen kifejlesztett gyógyszert is a betegség ellen, az antitesteken alapuló szerek használatával drámaian csökkent a halálozás a kórházba került betegek időben megkezdett kezelése esetében.
A járvány legyőzésének harmadik „titka” az volt. hogy az egészségügyi irányítást a helyiekre bízták, ahol a legsúlyosabb volt az ebola, mindenütt a közösségek vezetői szólaltak fel a járvány elleni küzdelemért, és helyi személyeket képeztek ki az egészségügyi ellátórendszer számára. E lépésekkel a lakosság bizalmát lehetett növelni.
Az eddigi tapasztalatokat másutt is szeretnék majd kamatoztatni, az ország túlsó végén, egy másik tartományban nemrégiben új ebolás eseteket fedeztek fel (egyelőre 18 főt, ezek a korábbi járványtól teljesen független, új megbetegedések), és itt szeretnék megismételni a korábban alkalmazott stratégiákat. Nehézséget jelenthet, hogy az ebola elleni munkában eddig részt vevő egészségügyiek közül most sokan a koronavírus ellen dolgoznak, az országban eddig több mint 6400 fertőzöttet tartanak nyilván.