Előbb indulhat a kínai marsjáró, mint az amerikai?

A legfrisebb információ szerint, a NASA marsjárója, a Perseverance a kb. egy hónapos ablakidő második felében, vagyis július 30-át követően indul majd útnak – számol be a közelgő eseményről a Phys.org. A NASA weboldalán a közelgő indításokat tartalmazó felsorolásban a „nem előbb, mint július 30.” bejegyzés került a Perseverance rover indítási időpontja rovatába.

Mindeközben a kínai rover, amely szintén az idén nyári indítási ablakot kihasználva kelne útra a Phys.org híre szerint, már akár július 20-25. közti napok valamelyikén startolhat a mintegy fél éves bolygóközi útjára a Tianven-1 („Égi kérdések”) nevet kapott marsjáró.

Optimális pálya esetén az űrszonda pont akkor ér a Mars jövőbeli tartózkodási helyére, amikor a Mars is a keringése során.

Forrás: NASA / JPL

Miért is van ekkora hangsúly ezen a rövidke időszakon, amelyet indításra optimálisnak nevezhetünk? Ahhoz, hogy könnyen, kevés üzemanyag felhasználásával, azaz több hasznos teherrel juthasson el a jármű egy adott égitesthez, vagy egy kívánt pályára, érdemes kihasználni az égitestek aktuális elhelyezkedéséből álló lehetőséget. Az ilyen indítást hasonlónak képzeljünk el, mint azt, amikor egy labdajátékban a játékszert nem a játékostárs jelenlegi helyére dobjuk vagy rúgjuk, hanem oda, ahova a jelenlegi mozgása alapján kerülni fog azon idő alatt, amíg a labda is odaér. Az ilyen optimális pályát Hohmann-transzfernek nevezik, ehhez szükséges a legkevesebb üzemanyag. A Föld-Mars közti utat úgy kell megtervezni, hogy a Föld az elliptikus Hohmann-pálya napközelpontján tartózkodjon az indítás időpontján, míg a cél bolygó, vagyis ez esetben a Mars a Hohmann-pálya naptávolpontjában legyen a megérkezéskor. A Föld és a Mars Nap körüli pályái miatt az ilyen optimális helyzetek 26 hónaponként állnak elő, és csak néhány héten át kedvező a helyzet, ezért is csoportosulnak ezen időszakra az indítandó szondák, űrjárművek.

A Hosszú Mentelés-5 nehézrakéta

Forrás: Wikipedia

A kínai marsjárót a Szecsuán tartományban lévő Hszicsang Űrközpontból indítják útnak egy Hosszú Menetelés-5 típusú nehézrakétával, s 2021. februárban érkezik a Marshoz a szonda a roverrel. A Tianven-1 keringő egységből, leszállóegységből és roverből álló hármasa landoláshoz fékezőrakétákat, fékezőernyőt és felfújódó légpárnát is használ majd, remélhetőleg így sikeresen és sértetlenül Marsot érhet majd. A marsi küldetések legkényesebb pontja a leszállás, ezt a számos sikertelen kísérlet alapján már igen jól tudjuk.

A NASA az elmúlt hónapok során már több alkalommal módosította a Perseverance tervezett indítási idejét különféle technikai fennakadások miatt. Az amerikai marsjáró magával viszi a forradalmi fejlesztésnek számító Ingenuity nevű mini helikoptert is, ez az első olyan légi jármű, amely egy másik égitest felszínéről felszállva annak légkörében repkedhet majd. (A ritka marsi légkörben nem lesz egyszerű feladata a helikopternek!) Hasonló jellegű repülő járművet tervez a NASA a következő, Titánra küldendő szondájához is.
Az amerikai késlekedés oka ezúttal az indítójármű egyik szenzorának furcsa viselkedése, amelyet az indítást végző United Launch Alliance feltétlenül ki akar vizsgálni. A problémára egy indítási gyakorlat során derült fény.

Szintén a Marsra indul a jelenlegi indítási ablak során az Egyesült Arab Emirátusok járműve is, azonban az orosz-európai közös küldetést 2022-re halasztották el.