Legalább 110 ember kellene egy marsi kolóniához
A szakértők már rég felvetették, hogy érdemes lenne létrehozni egy telepet a Marson, de vajon mennyi emberre lenne szükség a terv megvalósításához?
Jean-Marc Salotti, a Bordeaux-i Nemzeti Műszaki Intézet munkatársa új tanulmányában azt fejtegeti, hogy mennyi ember is kellene egy marsi város létrehozásához – számol be a Universe Today. A szakértő arra jutott, hogy egy 110 fős csapat már elegendő lenne. Ez azt jelenti, hogy két darabra lenne szükség a SpaceX Starship nevű fejlesztés alatt álló, 100 utas szállítására alkalmas űrhajóból ahhoz, hogy eljuttassák az embereket a bolygóra.
Egy idegen égitest kolonizálása igen komplex folyamat lenne, kezdve az utánpótlásoktól az önellátáson át a potenciális terraformáló tevékenységekig. Salotti viszont két tényezőre fókuszált, arra, hogy mennyi az elérhető erőforrás, illetve a termelési kapacitás. Arra jutott, hogy létezik egy faktor, amely alapvetően meghatároz egy ilyen telepet, ez pedig a lakók számának és az elvégzendő feladatoknak a kapcsolata. Több telepes például gyorsabban képes építeni, viszont többet is fogyaszt. Emellett viszont túl kevés telepes esetében mindenkinek mindenhez értenie kellene az oxigénellátó-rendszer szerelésétől egészen az élelmiszer-előállításig, így nem marad lehetőség specializációkra, ami pedig a fejlődés kulcsa.
A kutató matematikai modellezés segítségével határozta meg a lehető legalacsonyabb telepesszámot. Az eredmények alapján 110 fő fölött egy kolónia már biztonságosan működhet, és képes lehet az önfenntartásra.
Fontos kiemelni, hogy Salotti számítása messze nem tökéletes, többek közt az emberi tényezőkkel, például a gyermekekkel sem számolt. Ennek ellenére modellje a későbbiekben még igen hasznos lehet egy marsi város megtervezése során.
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
