Izgalmas bolygórendszert találtak a szomszédban
Az exobolygók lehetséges lakhatóságának felmérése rendkívül bonyolult feladat, egy friss tanulmány ugyanakkor biztató eredményeket mutat.
Sandra Jeffers, a Göttingeni Egyetem munkatársa kollégáival új tanulmányukban egy 10,7 fényévre fekvő bolygórendszert mutat be – számol be a ScienceAlert. A kutatók szerint a helyi exobolygók több olyan kritériumnak is megfelelnek, melyek alapján egy égitestet lakhatónak nyilváníthatják. Jeffers úgy véli, az exobolygókat érdemes lesz tovább vizsgálni, ide értve a Naprendszeren kívüli élet nyomainak kutatását.
A Lacaille 9352 vagy GJ 887 jelű csillag körül két égitestet is találtak, ezek a Földhöz hasonlóan kőzetbolygók lehetnek. A szakértők egy harmadik lehetséges exobolygó jelét is fogták. A csillag egy Napnál jóval kisebb vörös törpe, a Tejútrendszerben ez a leggyakoribb típus. A vörös törpék sugárzása jóval enyhébb, ezért lakható zónájuk is kisebb – a lakható zóna azt a régiót jelöli egy csillag körül, melyben fennmaradhat az élet alapja, a folyékony víz. A probléma az, hogy a hasonló objektumok időnként erős kitöréseket produkálnak, melyek lebonthatják a környező égitestek atmoszféráját. A GJ 887 azonban különlegesnek számít: úgy tűnik, kifejezetten nyugodt, ami kedvezhet az élet kialakulásának.
A csapat az Európai Déli Obszervatórium chilei 3,6 Méteres Teleszkópját használta. A kutatók három hónapon át elemezték a csillagot, és az apró fényingadozások nyomait keresték, ezek ugyanis a helyi exobolygók gravitációs hatására utalhatnak. Így fedezték fel a GJ 887b-t és a GJ 887c-t, előbbi nagyjából 4,2, utóbbi 7,6 földtömegű lehet. A GJ 887b 9,3, míg a GJ 887c 21,8 nap alatt kerülheti meg a vörös törpét.
A két szuperföld igen közel fekszik a csillag lakható zónájának belső pereméhez. A későbbi vizsgálatok állapíthatják meg, hogy van-e atmoszférája a két égitestnek, a lakható zónában helyezkednek-e el, illetve hogy valóban van-e egy harmadik exobolygó is a környékükön.
Fizikai Nobel-díj – 2023
Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia stockholmi bejelentése szerint - tette közzé a hírt az MTI.
A Darwin-pintyek változásai
Egy nemzetközi kutatócsoport tárta fel, miként alkalmazkodnak a változó körülményekhez e madarak egy csoportja.
Elkészült a Tejútrendszer tömegének legpontosabb becslése
Egy új, megfigyeléseken alapuló számítás szerint a Tejútrendszer tömege jóval kisebb, mint azt a kozmológiai modellek alapján gondoltuk.
A trilobita utolsó vacsorája
A trilobiták 270 millió éven át uralták a tengereket, most egy csehországi példányuk emésztőrendszerének tartalmára is fény derült.
Orvosi-élettani Nobel-díj – 2023
A 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weismann kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
