Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Tudomány

Hosszú útra indult a Curiosity rover

National Geographic Magyarország

A rover megkezdte az 1,6 km hosszú kerülőútját, amellyel a következő vizsgálandó területet érheti el.

A Curiosity szelfije márciusban az előző munkaterületén készült. A kép hátterében a szirt tetején a homokkő oromzat is megfigyelhető.
Forrás: NASA / JPL

A Curiosity marsjáró a Gale-kráterben lévő Mt. Sharp nevű magaslatot vizsgálhatja az őszi időszaktól, amint a most elkezdett kerülővel a következő célpontjához ér. A vizsgálatokkal a marsi múlt esetleges biológiai nyomait keresik, illetve felmérik azokat a körülményeket, amelyek egykor lehetőséget biztosíthattak az életnek. Az 5 km magasba emelkedő Mt. Sharp eredetileg a Gale-krátert létrehozó becsapódás során született, gyakorlatilag a kráter központi csúcsa, s a krátert kitöltő egykori tómederben, a tavi üledékek rétegei halmozódtak rá. E rétegek mind-mind a Mars egykori körülményeinek tanúi, s elemzésükkel megérthetjük, miként vált az akkor még nedves bolygó azzá a sivatagos és hideg hellyé, amelyet ma ismerünk.

A rover 2014-től kezdte meg a hegy vizsgálatát, ám a terep miatt alaposan meg kell tervezni a következő elérendő pontig vezető útvonalat, számolt be a NASA. A következő állomás a hegy egy olyan szirtje lesz, melyben szulfátos ásványok vannak, ezek létrejöttéhez az szükséges, hogy az egykori vízborítás elpárologjon. Azonban e szulfátos ásványok és a Curiosity között egy jelentős méretű homoklapály terül el, amelyben a rover esetleg elakadhat, így, biztos, ami biztos, úgy tervezték az útvonalát, hogy a homokos területet meg kell kerülnie. A rovert irányító csapat (akik egyébként otthonról dolgoznak, számtalan más NASA alkalmazotthoz hasonlóan) úgy véli, hogy ősszel eléri a Curiosity a kiszemelt szirtet, persze ez attól is függ, hogy útközben esetleg megáll-e vizsgálódni valahol. A rover legnagyobb lehetséges sebessége a terepviszonyoktól függően 25-100 méter óránként. A nyári útvonala egyes szakaszait automatikusan teszi majd meg, vagyis nem előre betáplált módon közlekedik, hanem saját maga választja meg az optimálisnak vélt utat. A rover irányítói akkor fordulnak a kis járgány eme képességéhez, ha nincsenek felvételek a várható útszakaszról, s így nincs lehetőség földi tervezésre sem.

„A Curiosity nem tud teljesen önállóan közlekedni, de képes olyan egyszerű lépésekre, mint egy útközben megpillantott szikla, vagy kockázatosnak látszó akadály kikerülése, és megáll, ha nincs elég információja ahhoz, hogy saját algoritmusa alapján guruljon tovább” – magyarázta Matt Gildner, a Curiosity fő „sofőrje” a JPL (Sugárhajtás Laboratórium) irányító központjában.

A Greenheugh-oromzat nevű szirt tetejéről ilyen kilátás tárult a rover „szeme” elé.
Forrás: NASA / JPL

 

A korábban vizsgált agyagos kőzetréteg és a célként kijelölt szulfátos réteg között összeköttetést jelent egy lejtő, amelyet homokkőből álló kőzetsapka fed, ennek a Greenheugh-oromzat nevet adták. A kutatók úgy vélik, e homokkő akkor keletkezett, amikor a Mars múltjában a nedves klíma szárazra változott. Ekkor a 154 km átmérőjű krátert kitöltő tó vize eltűnt, s olyan üledékek maradtak vissza utána, amelyek a Mt. Sharp hegyén rakódtak le, s formálódtak a későbbi erózió révén. A homokkő oromzat csak később született meg, amikor a marsi szelek által halomba hordott por összetapadt.

A rover által látott kőzetcsomócskák miatt „libabőrös” felszínű a szikla több rétege is.
Forrás: NASA/ JPL

 

Amikor márciusban a rover végzett az agyagos területen a minták vizsgálatával, az irányítók felküldték e lejtőre, hogy átpillantva annak tetején valamiféle információt nyerjen a majd később vizsgálandó régióról. Az itt készült felvételekből az derült ki, hogy a lejtő túloldalán a felszínt apró kőzetcsomócskák borítják. „Ezek csak vizes környezetben alakulhattak ki” – mondta Alexander Bryk, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) doktorandusza, aki ezt a kis mellékes utat irányította. „Néhány ilyen csomót láttunk a szél által felépített homokkő oromzat tetején, illetve alacsonyabban, az oromzat alatt fekvő rétegeken is. Úgy tűnik, hogy az oromzat születését követően valamikor visszatérhetett a vízborítás, s átalakította a kőzetet, amelyen átfolyt.”

Az Opportunity 2004-ben látta meg az akkor áfonyáknak elnevezett kőzetcsomócskákat, amelyek hematitból állnak. A most vizsgált csomók eltérő kémiai összetételűek a NASA közleménye alapján.
Forrás: NASA / JPL

A kőzetcsomócskák hasonlóak ahhoz, amelyet az Opportunity marsjáró 2004-es felvételeiből „áfonya” néven ismerhetünk. Bár a Mt. Sharp-on számos helyen találtak már ilyen csomócskákat, azok összetétele eltér az Opportunity által látott hematit-csomóktól. A jelenlétük viszont azt bizonyítja, hogy némi víz még akkor is volt a Gale-kráterben, amikor maga a krátert kitöltő tó már eltűnt, s ezzel az esetleges élet számára megfelelő feltételek is hosszabb időn át maradhattak fenn.

Hozzászólások

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?

A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket