Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Tudomány

Miért szükséges agyunknak a só?

2020.07.08.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Néhány éve heves kampány folyt a sófogyasztás visszaszorításáért. Fontosnak tarjuk azonban, hogy ne váljunk sóellenessé sem, mert szervezetünk – és agyunk – számára nélkülözhetetlen ez az ásványi anyag, ám nem korlátlan mennyiségben.

Forrás: Getty Images
Túllépve a már-már közhelyes népi bölcseleteken, és a magyar népmesék idevágó történetén, fontos szerepet tölt be életünkben a só. De ezeknél sokkal egzaktabb tényekre érdemes támaszkodni. Ebben segít eligazodni Farkas Eszter, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Kísérletes Agyi Képalkotás Kutatócsoportjának agykutatója.

Kik kutatták eddig a sóbevitel egészségtani hatásait? 
A legfrissebb eredmények a túlzott sóbevitel és a szellemi képességek romlásának kapcsolatáról Constantino Iadecola professzor New York-i laboratóriumából kerültek ki (Nature Neuroscience 2018; Nature, 2019). Az alacsony sókoncentráció és az agyödéma kapcsolatával pedig Marc Simard professzor bostoni munkacsoportja foglalkozik. Ilyen irányú kutatások folynak jelenleg az Agyi Keringés és Metabolizmus Kutatócsoportunkban, az SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetében.

Milyen hatása van a sónak az emberi agy működésére általában?
A sónak, pontosabban a Na+ és K+ ionoknak meghatározó szerepe van az emberi agy zavartalan működésében, melyet az idegsejtek bonyolult hálózatának összehangolt együttműködése tart fenn. Az egyes idegsejtek működésének alapja, hogy sejtmembránjuk féligáteresztő hártyaként határolja el a sejteken belüli és kívüli folyadéktereket. Nyugalmi, egyensúlyi állapotban az idegsejteken belül a Na+ ionok kisebb koncentrációban vannak jelen, mint a sejtek közötti térben, ugyanakkor a K+ ionok koncentrációja az idegsejteken belül magasabb, mint a sejteken kívül. Ingerlés hatására az idegsejtekbe nagy mennyiségű Na+ ion áramlik be, és K+ ionok hagyják el a sejtet, az ionegyensúly a sejthártya két oldala között átmeneti időre megbomlik. Hamarosan a sejthártya ionpumpái a sejteken belül felszaporodott Na+ ionokat a sejteken kívüli K+ ionokkal kicserélve az egyensúlyt helyreállítják. Ezt a folyamatot nevezzük akciós potenciálnak, amely minden idegi folyamat alapja. Tehát az idegsejteknek egységesen szükségük van a sóra a membránpotenciáljuk fenntartása és az ingerelhetőség, ingerületátvitel szolgálatában.

Milyen különbség mutatható ki a só egyes agyi területekre gyakorolt hatásában?
Talán ki lehet emelni az agykamrák körüli agyi régiókat annak okán, hogy ezek az agyterületek nem csak sejtszintű működésükhöz használják a sót, hanem feladatuk a testfolyadékok sótartalmának monitorozása, ehhez igazítva a sófelvételt szolgáló viselkedésformákat.

Hogyan függ össze az agy és a szervezet többi részének sóháztartása?
Élettani körülmények mellett az agyban a sejtközötti állomány Na+ és K+ ion koncentrációja a vérplazmában mérhető koncentrációkkal egyező tartományban mozog, ugyanakkor az agy sóháztartása a vérplazma sókoncentrációjának gyors változásaitól függetlenül közel állandó. Ez azt jelenti, hogy ha valami nagyon sósat eszünk, és a sókoncentráció átmenetileg megemelkedik a keringő vérben, ez nem emeli az agyszövet sótartalmát, és nem befolyásolja az idegi folyamatokat. A bevitt plusz sómennyiséget pedig idővel a vesék kiválasztják és a vizelettel ürül. Lényeges, hogy az agy sótartalma nem követi a táplálékkal aktuálisan bevitt sómennyiséget – ha így lenne, a táplálékkal bevitt sómennyiség függvényében módosulna az agy működése, ami elég valószínűtlen.

Tehát a Na+ és K+ ionok, azaz a só jelenléte a megfelelő koncentrációban elengedhetetlen az agy működéséhez. Milyen mennyiségben szükséges napi szinten elfogyasztani belőle egy átlagos testalkatú, egészséges embernek, hogy optimálisan működjenek agyi folyamatai?
A sóutánpótlás a szervezet működéséhez elengedhetetlen, az American Heart Association szervezet ajánlása szerint a napi 500 mg só bevitele elegendő a felnőtt emberi szervezet számára.

Milyen tünetekkel jár, ha ennél kevesebb sót fogyasztunk?
A kívánatosnál kevesebb só fogyasztása a nyugati társadalmakban talán elméleti kérdés marad.
A veseműködés károsodása miatt, hányás-hasmenés, vagy hirtelen túl sok víz fogyasztásának („vízmérgezés”) következtében a vérben azonban kialakulhat tartósan alacsony sókoncentráció, ami egészségügyi kockázattal jár. Az átmeneti szédülés, fejfájás enyhe tüneteit súlyos esetben agyduzzanat, eszméletvesztés, kóma követheti. A keringő Na+ ion tartósan alacsony koncentrációja kedvező körülményeket teremt agysérülés esetén a veszélyes agyödéma kialakulásának, az idegsejtek ingerelhetőségének fokozásával pedig az idegsejtpusztulásnak; az alacsony Na+ ion koncentráció összességében hozzájárul az agysérülés (stroke, vagy zárt koponyasérülés) súlyosabb kimeneteléhez. Ennek kockázatát növelheti  az, hogy egyes gyógyszerek (pl. vízhajtó) hosszan tartó szedésének mellékhatásaként is kialakulhat a vérben alacsony nátrium-koncentráció.

Milyen ismérvei vannak a sótúladagolás következtében fellépő rendellenes agyműködésnek?
Régóta él a köztudatban, hogy a magas sótartalmú diéta magas vérnyomást, szív- és érrendszeri betegségeket okoz, bár a közelmúlt vizsgálatai szerint nem egyértelmű a sófogyasztás csökkentésének egészségügyi haszna. Az viszont bizonyos, hogy a magas sóbevitellel összefüggésbe hozott magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek az agy működésére is kedvezőtlenül hatnak, kockázati tényezői az agy elégtelen keringésének, a stroke-nak, és a memóriakárosodásnak.

A legfrissebb kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a magas sótartalmú diéta egy adaptív immunválasz-típuson keresztül hozható összefüggésbe a szellemi képességek gyengülésével. A kutatók eredményei szerint a magas sótartartalmú diéta hatására a vékonybélben a limfociták (fehérvérsejtek) egy csoportja olyan anyagot termel amely a gyulladásos folyamatok beindításában, fenntartásában játszik szerepet, és az érfalra nézve káros hatású. Ez az úgynevezett gyulladásmediátor vagy gyulladást közvetítő anyag a vékonybélből a vérkeringésbe jutva eléri az agyi érhálózatot, és ott az érbelhártya (endothelium) sejtjeinek funkcióját károsítja, ezzel az értágító folyamatokat gátolja. Végeredményben az agyi erek átmérője és az agyi vérátáramlás mértéke csökken, az idegsejtekhez a keringésen keresztül kevesebb tápanyag jut el, melynek következtében hosszú távon memóriazavar, szellemi hanyatlás léphet fel.

Melyik fajta só ideális az agynak és miért? Asztali, tengeri, himalájai?
A só eredeténél és a bányászati/kinyerési módszerénél fogva más ásványi anyagokkal (esetleg tengeri algákkal) lehet „szennyezett”, ez kölcsönözhet más színt, vagy enyhén eltérő (pl. kénes) ízt a sónak, de nem ismert, hogy a só adott típusa eredeténél, vagy kinyerésének módjánál fogva az agy működésére nézve „ideális” volna.

Interjút írta: Sarusi István

Hozzászólások

Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben

Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben

Nem minden bolygó kering csillagok körül: egyes objektumok idővel kilökődnek a csillagközi térbe.

Orrszarvúak éltek egykor a Tibeti-fennsíkon

Orrszarvúak éltek egykor a Tibeti-fennsíkon

A térség klimatikus átalakulása, illetve az emberek együttesen járultak hozzá az állatok eltűnéséhez.

Négy év múlva indulhat először a SpaceX a Marsra

Négy év múlva indulhat először a SpaceX a Marsra

A SpaceX alapítója és vezérigazgatója, Elon Musk hajlamos túlzásokba esni, a Starship nevű űrhajórendszer fejlesztése ugyanakkor valóban jól halad.

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.

Így változik a kutyák személyisége az életük során

Így változik a kutyák személyisége az életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket