Jelentősen nőtt a légkörbe jutó metán mennyisége

Egy nagy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta meg azt, hogy miként változott a légkörünkben a metán mennyisége, és ez milyen forrásokhoz köthető. Felmérték, hogy mennyi ürül ki a légkörből, s azt is, hogy az egyes kibocsátó források miként alakultak az időszak során, egyes földrajzi helyekre lebontva, a Nature beszámolója szerint. Két külön tanulmány is született, az egyik az Earth System Science Data folyóiratban a száraz tényeket, adatokat összegezte, a másik az Environmental Research Letters folyóiratban az adatokon túl a növekmény két fő forrását, a mostani következményeket és a jövőre vetített hatásokat mérte fel.

A metán üvegházhatása annak ellenére is igen súlyos, hogy mennyiségében e gázból jóval kevesebb van a légkörben, mint a szén-dioxidból. Mivel 12 év alatt ürül ki a légkörből, hatása eltér a vizsgált időszak hosszától függően: 86-szoros, ha 20 éves időtartamot nézünk, és 28-szoros, ha 100 éves időtartamot. 2017 végére a légköri metán mennyisége 1875 ppb (milliárdod rész) volt, ez több mint 2,5-szerese az ipari forradalom (a számításokban használt év 1750) előtti mennyiségnek.

A 2000-2006 közti átlaghoz képest 2017-re (ez az utolsó év teljes adatsorral) évi 50 millió tonnával nőtt a kibocsátás, és 2017-ben elérte az éves 596 millió tonnát. A légköri metán kb. harmada természetes forrásokból ered, mint pl. a szerves anyagokat lebontó baktériumok a természetes vizes területeken. A mezőgazdaság és a fosszilis energiahordozók egyenként 20-25 százalékért felelősek (tehát mindkét ágazat külön-külön ennyiért felel, vagyis összesen 40-50 százalékért). Ami igazán aggasztó a trendekben, az e két utóbbi kibocsátó forrás növekedése.

A kutatók számításai szerint a mezőgazdaság hányadát jelentősen befolyásolta, hogy a világ egyes részein erősen növekszik a húsfogyasztás, ez a trend 12 százalékos növekedést produkált, 227 millió tonnát ért el 2017-ben. A fosszilis energiahordozók kitermelése (beleértve a szivárgó csővezetékeket) 2017-ben 108 millió tonnával járultak hozzá az éves kibocsátáshoz, ez 17 százalékos növekedést jelent.

Robert Jackson, a kaliforniai Stanford Egyetem Föld-rendszer kutatója, az üvegházgázok mérését és megfigyelését végző Globális Szén Projekt vezetője elmondta: „Lehet viccelődni a marhák és más kérődzők által felböfögött metánnal, azonban ezek az állatok ugyanannyi metánt juttatnak a légkörbe, mint amennyi a fosszilis energiahordozók kapcsán odakerül.”
A tanulmányokból kiderült, hogy bár mindenütt nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a trópusokon, Afrika, a Közel-Kelet, Dél-Ázsia és Kína növekménye igazán aggasztó mértékű. Európa az egyetlen hely, ahol csökkent a kibocsátás (2-4 millió tonnával), köszönhetően a kevesebb szarvasmarhának, a hulladék- és trágyakezelési szigorításoknak.

Az emberi tevékenységhez köthető kibocsátás részleteiben így fest:
– 30 százalék a kérődzők emésztéséből és a trágyakezelésből
– 22 százalék az olaj- és gáziparból
– 18 százalék a szilárd és folyékony hulladékokból
– 11 százalék a szénkitermelésből
– 8 százalék a rizstermelésből
– 8 százalék a biomassza és bioüzemanyag elégetéséből
A maradék a közlekedés és az ipar számlájára írható.

A sarkvidékeken a permafroszt olvadása miatt felszabaduló metán miatti aggodalmakat egyelőre, a jelenleg használt légköri mérési technikákkal nem sikerült igazolni.