Ez a csillag túlélhette a szupernóva-robbanást

Boris Gänsicke, a Warwicki Egyetem munkatársa és kollégái friss tanulmányukban egy különleges kettőst mutatnak be – számol be a Live Science. A két, egykor egymás mellett keringő égitest elképesztő sebességgel távolodik egymástól.

Az első, SDSS J1240+6710 jelű objektumot 2015-ben fedezték fel a Tejútrendszerben, fényereje és összetétele arra utalt, hogy egy fehér törpe, azaz egy vörös óriás maradványa. Az égitest atmoszférája azonban mást sugallt: a legtöbb fehér törpe külső légköre hidrogénből és héliumból épül fel, a SDSS J1240+6710-nél azonban egyiket sem észlelték.

Gänsicke csapatával tovább vizsgálta a különös objektumot, így derült ki, hogy mérete, sebessége és összetétele alapján a közelmúltban egy termonukleáris szupernóva-robbanáson eshetett át. A kutatók szerint a hatalmas detonáció miatt a törpe és egykori társa, egy nagyobb csillag, eltávolodtak egymástól.

A szakértők a NASA Hubble űrtávcsőjét és az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópját hívták segítségül. Utóbbi űreszköz felfedte, hogy a SDSS J1240+6710 900 ezer kilométer per órával száguld, és 0,4 naptömegű, vagyis szokatlanul kicsi fehér törpe. A sebessége arra utal, hogy egy közeli kettős rendszerből származhat, és az objektum tömege egy jelentős részét elvesztette az óriási detonáció során.

A törpe atmoszférájának bizonyos jellemzői szintén egy szupernóvára utalnak, igaz, sok fontos összetevő, például a nehezebb elemek, mint a vas, vagy a nikkel nincsenek jelen az objektum légkörében. Gänsicke úgy véli, egy korábban nem látott szupernóva típussal lehet dolguk, amelyet részleges szupernóvának nevezhetünk – az elmélet alátámasztásához természetesen további megfigyelésekre lesz szükség.